A régi, fekete-fehér képeslapon művészi igényességgel megrajzolt pozsonyi városrészlet látható, háttérben a híres várral. Az ablakokban mindenütt fekete lobogó, az utcán gyászruhás emberek, a kép jobb oldalán szerényen húzódik meg az alkotó neve: Zádor István, 1919. 
 
A később Kossuth-díjjal is kitüntetett grafikus-festő életműve igen gazdag: készített könyvillusztrációkat, megörökítette a természet szépségeit, portréfestészete kiemelkedő, emellett számos régi képeslapon csodálhatjuk meg a keze nyomán született város- és tájképeket. 1918-19-ben, az akkori drámai történelmi helyzetben kifejezetten riportrajzokat készített. E műfaj egyik darabja lehet ez a kis remekmű is, hiszen egy adott történelmi helyzetről, pillanatról tudósít. A felirat a két „Burg” (magyarul vár), Presbourg (Pozsony) és Strasbourg közti párhuzamra utal valahogy így: „Presburg a magyar Strasbourg”.
 
Mi is ez a párhuzam? Mindkét város hányattatott sorsú volt, mindkettő életében hatalomváltások sora zajlott, különösen a 20. század eleji európai történelem különös forgószínpadán. Strasbourg 1871-től a Német Birodalomhoz tartozott. Az első világháború értelmetlen, többmilliós áldozatokat követelő vérengzését követően a franciák kezébe került. A későbbiekben a második világháborúban is folytatódott a francia-német huzavona, ma pedig Franciaország része. 
 
Presbourg, az egykoron virágzó, büszke Pozsony, Közép-Európa egyik kulturális fellegvára, a koronázó város, melyet Mátyás király alapított, 1918 szilveszterén rettenetes gyászba borult. A Cseh Légió benyomult a városba, és harc nélkül elfoglalta. Pozsony 1919. február 4-én már Szlovákia fővárosa lett, 12-én németek és magyarok vonultak az utcára, a békés tiltakozást vérbe fojtották. A híres „pozsonyi sortűz” során 9 ember meghalt, több százan megsebesültek. Trianon pedig megpecsételte a sorsát, Cseh-Szlovákia részévé vált, és a következő húsz évben minden magyar jellegétől megfosztották. 
 
A sötét tónusú képeslapon tehát 1919 újévének gyászos napja jelenik meg, amelyen a többségében magyarlakta koronázó városból a megszállók álságos értékekkel és ideákkal elcsúfított szellemvára lett. Zádor István mély művészi érzékkel ragadta meg a fájdalmas, tragikus pillanat apokaliptikus hangulatát. 
 

Kereső

 Délvidéki Magyar Golgota

busz1

amivarosnk

 

 

Névtelen

 

mozaik muzeumtura logo 445x130

online-jatek

Turul szobrok

Elérhetőségek

Villámposta: 

titkarsag@trianonmuzeum.hu
trianonmuzeum@trianonmuzeum.hu
kolozsvar@index.hu

Levelezési cím:
8100 Várpalota; Pf.107.

Számlaszám:11735005-20567376
Adószám: 18933510-2-19

További információ:
+36 30 646-7089; +36 88 372-721

Nyitva tartás

Március 1. - Október 30.
Hétfő: zárva
Kedd-csütörtök: 10:30 – 16:00
Péntek-vasárnap: 10:30 – 17:00

 

A Múzeum egész évben látogatható!

 

Külső-Magyarországiak (az 1920 után Magyarországtól elszakított területeken élők) számára a Trianon Múzeum látogatása ingyenes!

Belépőjegy áraink:

  • Felnőtt: 1200 Ft
  • Diák, Nyugdíjas: 600 Ft
  • Csoportos jegy (10 fő felett): 600 Ft
  • Családi belépő (2 felnőtt és gyermekeik): 3000 Ft
Tárlatvezetési lehetőség előzetes megbeszélés alapján.