Délmagyarország 2637. szám 3-6. oldal

„Máramarossziget, november 9. Ideérkezett híreik szerint Kőrösmezőn fellázadtak a ruthének és fosztogatni kezdtek. Megfékezésükre egy század honvéd indult el Máramarosszigetről Máramarosmegye egyéb községeiből is zavargásokat jelentettek. Az Ukrajnából gyalog hazainduló katonák egy része rabol és fosztogat a megye több községében.

A megye főispánja, Budapestről kért segítség.”

„Torontálmegye alispánja ma távirati jelentést tett a belügyminiszternek, hogy a megye területére szerbreguláris csapatok nyomultak be és Ferenchalma,Torontálkémény községeket elfoglalták. Az alispán utasítást kért, hogy a megye belső részében lévő közvagyonnal mit csináljon. Krassószörényvármegye alispánja a következő táviratot küldte Budapestre: A vármegye területén történő eseményekről ma jelentését tettem a belügyminiszternek. A zavargásokról elterjedt Iliinek tévesek. Lúgosonteljes a rend, amelyet a magyar és román lakosság vállvetve tart fenn. A várost a románok nem támadták meg és a lakosság valamint a hatóságok nem menekültek el Lúgosról. Senkinek bántódása nem esett. A hatóságok zavartalanul folytatják működésűket. A bozovicsi jegyző és járási főszolgabíró is hivatalukban vannak.”

„Néhány nap előtt az a hir terjedt el Budapesten, hogy Brassóba reguláris csapatok törtek be. Ezzel szemben illetékes helyen megállapítják, hogy Brassóban teljes a rend. A magyarok és németek vállvetve műkődnek. Ma jelentették a belügyminiszterinek, hogy a Keresztesfalván az oláhok zendülésbe törtek ki.”

„A belügyminisztériumhoz jelentés érkezett a pozsonymegyei Nagyszombatból, amelyet már tagnap megszállottak a csehek, hegy két század cseh katona Gálán ki és Érsekújvár felé indult. A galántai állomáson levő páncélosvonat a csehek ellen ment, hogy lefegyverezze

őket. Budapestről is páncélvonatot indítottak a fenyegetett helyekre.”

„Riasztó hirek terjedtek el az országban, amelyek arról adtak számot, hogy a Délvidék, főként pedig Újvidék környékén ellenséges szerb haderők megtámadták a falvakat, fosztogatnak és rabolnak. Friedrich István hadügyi államtitkár a szerb betörésről a következő fölvilágositást adta: — Tévedésen alapultak azok a hiradások, amelyek a tegnapi és tegnapelőtti szerb betörést ugy állították be, mint egy reguláris szerb haderő támadásait a magyar Délvidék ellen. Ez nem történt meg. Nem is történhetett, mert hiszen a fegyverszünet ténye már általánosan elfogadott és a szerb hadsereg épen ugy tiszteletben tartja azt, mint mi.

A tényállás az, hogy fosztogató bandák, kósza fosztogató katonákból álló csoportok törtek be Újvidék környékére és ott lényegtelen fosztogatásokkal megzavarták a lakosságnyugalmát.

A kormány részéről azonban intézkedés történt a fosztogató hordák megfékezésére,

mert természetes az, hogy a fegyverszünet ellenére Is jogunk van karhatalmi erőt használni a nem reguláris ellenséges csapatokkal szemben. Épen ezért tartottuk vissza nemzetőri szolgálatra az öt legfiatalabb korosztályt. Minden remény megvan arra, hogy három-négy napon belül a Délvidékén visszaáll tökéletes rend.”

„Pancsovára két szerb század érkezett. Előzőleg megszállották Ferenchalom és Torontálkémény községeket. Nagybecskerekre érkezésüket ma estére várják. Nagybecskereken mindenki ahelyén van, sem a hatóságok, sem a bankokhivatalnokai nem távoztak el. A törökbecseifőszolgabíró jelentette, hogy délután 2 órakor két szerb tiszt érkezett hozzá és megkérdezték, nincs-e szüksége a szerb haderőkre a rend fenntartására. A főszolgabíró kijelentette,náluk teljes rend és nyugalom van.A szerb tisztek elmondották, hogy a Bácskábóljöttek és a főszolgabíró kijelentése utántávoztak. Nagybecskerekről ma két parlamenterment Pancsovára, hogy megkérdezzékaz ott tartózkodó szerb csapatok parancsnokát,meg akarják-e szállani Becskereket is. A parlamenterek hazaérkezését estére várják.”

„A szepességben levő vármegyei képviselőtestületeik egyhangú tiltakozást jelentettek be a csehszlovák államhoz való csatolás ellen és Magyarországhoz való ragaszkodásuknak adják ékes tanújeleit. Így 16 város képviselőtestülete –egyhangú határozatot fogadott el, amelyben — bár üdvözli a cseh nép önállóságát — mégis kötelességének tartja megállapítani, hogy a szepességi községek és főképen Igló város tűrhetetlenül ragaszkodnak a magyar állam eszméihez és a magyar hazához.”

„A román nemzeti tanács Bécsben és Budapesten az államtanácsnál, illetőleg a Magyar Nemzeti Tanácsnál tiltakozást jelentett be az ellem, begy a román tiszteket és katonákat arra kényszerítették, hogy a magyar zászlóra tegyék le az esküt. Károlyi miniszterelnök kijelentette, hogy a román és szlovák tisztek csak a román, illetőleg a szlovák zászlóra esküdtek fel.”

Budapesti Hírlap 265. szám 4-6. oldal

„Az ország egyes részeiben még mindig fosztogat az elvakult tömeg, de ahol a nemzetőrség csapatai megjelentek, ott egykettőre rendet is teremtenek. Kemény dolguk volt a rendcsinálóknak a többi közt Gömörmegyében, ahol Rozsnyó város és járás területére kihirdették a statáriumot. Érdekes és örvendetes az alább olvasható szomorú hírek közt az a jelentés, hogy Erdély nyugati részeiben és a Székelyföldön teljes nyugalom és rend van.”

 

„Az ország területén végigfutó szabadosság Gömörmegyét sem kímélte meg. Kokova tót községijén a csőcselék kifosztotta az üzleteket, a jobbmódú családok lakásait s így a lakosság éjnek idején Rimaszombatba menekült. A csendőrök és a losonci nemzetőrség harminchat lázongót bekísért a rimaszombati törvényszéki börtönbe. Egy ellenszegülőt, a ki a lázadásnak értelmi szerzője volt s a ki fegyvert fogott a csendőrökre, a kokovai piactéren agyonlőtt a nemzetőrség. Ehelyütt a rend már helyreállott. Forgácsfalván kirabolták a postahivatalt és 5633 koronát elvittek. A postamesternőt is kifosztották, a ki éjjel elmenekült a községből. Csendőrök szálltak ki a községbe, hogy rendet teremtsenek. Klenóc tót községben is fosztogattak és raboltak. Garamszékesen, Királyhegy alján még most is folyik a fosztogatás, a mely azonban a legnagyobb méreteket Garasfön érte el. Ide Rimaszombatból egy gépfegy- verosztag és nagyobb számú csendőrcsapat és nemzeti őrség vonult ki, hegy rendet teremtsen. Egy fosztogató törzsőrmester és a felesége pisztolyt fogtak a csendőrre és lázitottak, a miért mindkettőjüket agyonlőtték. Több sebesülés is történt. Szilicén, a tözsgyökeres magyar faluban fellázadt a lakosság és belőtt a kaszárnya ablakán. Egy csendőr fején találva holtan esett össze. A lelőtt csendőrt még nem engedték eltemetni. Itt a jegyző lakását összelőtték. A jegyzői lakásokat kifosztották. A lázadók, rablók és gyilkosok megfékezésére Rozsnyó város és járás területére a Nemzeti Tanács parancsából kihirdették a statáriumot.”

„Az erdélyi rom. kat. státus váralmási és alsóbajomi uradalmait szerdán éjjel az oláhok kirabolták elhordván az ott felhalmozott gabonát, takarmányt és elhajtván a teljes állatállományt. Alsóbajomban éjszaka felgyújtották a kastélyt, úgy hogy az intéző a családjával együtt, erdőkön keresztül csak gyalog menekülhetett Dicsőszentmártonba a fosztogatások és gyújtogatások következtében óriási kárt szenvedett a státus. — Erdély nyugati részeiben, valamint a Székelyföldön mindenütt rend és nyugatom van.”

Pesti Napló 265. szám 6. oldal

 

„Vasárnap ment el a seregét vesztett hadseregparancsnokság Újvidékről, amelyről nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy milyen nyugodt és csendes és hogy a forradalmi hét csütörtökétől eltekintve, egyetlen napon semmiféle zavargás nem történt s a város képe csak annyiban változott meg, hogy az olasz és szerb foglyok beláthatatlan tömegeinek hazaözönlése errefelé történik. Vasárnapig itt Kövess tábornagy hadseregparancsnoksága. A kommando a szerb gimnáziumban volt. Kövess a Dungyerszky-palotában lakott. Mialatt a magyar kormány nem tudott összeköttetést teremteni a tábornaggyal, Kövess a hadseregfőparancsnokság, a volt badeni ,,Armeoberkommando" utasítására Dormándy .és Kozmovszky vezérkari alezredeseket november másodikán, szombaton hivatalos! parlamenterek gyanánt Belgrádba küldte.. Nyilván céltudatosan választottak ki magyar tiszteket, akik azzal voltak megbízva, hogy a fegyverletételt jelentsék be Franchet d'Esperay tábornoknak. November másodikától november ötödikén estig tartott a két, akkor még hivatalosan osztrákmagyar parlamenter utja, negyvenöt órát töltöttek Belgrádban, mindenképpen összeköttetést kerestek a tábornokkal, de Franchet d'Esperay, aki ekkor már informálva lehetett a magyarországi eseményekről — biztosan párisi utasításra — egyáltalában nem fogadta őket. Ez történelmi adat.”

 

Népszava 274. szám 4. oldal

„Beregszászról írják a Népszavának: Beregszász városában a mai napon megtartott törvényhatósági bizottsági ülés szomorú lefolyását akarom tudomásukra hozni. A beregmegyei törvényhatósági bizottság csupa Tisza-párti, Gulácsy-párti tagokból áll. Az elnöklő alispán Gulácsy István megnyitotta a bizottsági ülést és elnöki előterjesztésében rámutatott arra, miszerint hozzá a mult héten egy távirat érkezett, amely szerint a Magyar Nemzeti Tanács Budapesten megalakult ás ezen Nemzeti Tanácshoz csatlakozott a budapesti helyőrség, stb. Majd fölolvasott egy másik táviratot, amely szerint a Nemzeti Tanácsból megalakult az első népkormány, amely kezébe vette az állami hatalmat E történelmi fontosságú közlésekre az egész bizottság, mintha megnémult volna, hallgatott egyetlenegy „éljen" szó nem hangzott el és amikor dr. Reismann Simon beregszászi ügyvéd a törvényhatóság eme hideg magatartását kritika tárgyává tette, öklök emelkedtek a levegőbe és beszédéért „lázadó" kifejezéssel illették. Majd az alispán indítványozta, hogy a törvényhatósági bizottság alakuljon át nemzeti tanáccsá ami ellen dr. Reismann tiltakozott és a határozathozatal elmaradt. Ilyen emberek, akik a világi események hívó szózatát még most sem akarják megérteni, a hatalmat a nép fölött tovább egy percig sem gyakorolják. Beregmegyében az összes hatóságok, hivatalok közül csak egyetlenegy volt. amely az első távirat, vétele után nyomban üdvözölte az első népkormányt és ez a hatóság a beregszászi pénzügyigazgatóság volt, de ez is csak azért, mert itt vannak tisztviselők, akik a szociáldemokrata pártnak a tagjai.”

Délmagyarország 2636. szám 1-3. oldal

„A magyar békedelgátió, Károlyi Mihály miniszterelnökkel az élén, átvette D'Esperay főparancsnoktól az antant fegyverszüneti döntéseit. A föltételek, amelyeket alább közlünk, mi türés-tagadás, igen súlyosak. Mindamellett megnyugtató jelenségek is vannak. Az antant főparancsnoka meglepődve értesült a magyar békedelegáció utján Magyarország forradalmi átalakulásáról, miből nyilvánvaló, hogy az antant- nem az uj Magyarországnak szabta a szigorú föltételeket. A békeföltételek megállapításánál — ha rendet tart és a forradalmi vívmányokhoz törhetetlenül ragaszkodik, elviselhetőbb helyzetben lesz Magyarország, A belgrádi tanácskozás lefolyása alapot ad erre a reményre. A fegyverszüneti föltételek egyik pontjától', a mely Magyarországra súlyos következményekkel járhatott volna, már is elállott az antant főparancsnoka a magyar delegáció kívánságára. Abban a fegyverszüneti szerződésben, amelyet Károlyi magával vitt Budapestre, nincsen, benne ez a szigorú föltétel. fegyverszüneti szerződést a magyar kormány nem irta alá, mert Károlyi előbb Magyarország területi integritásának bíztosítására kért garanciákat az antanttól. D'Esperay főparancsnok továbbította a magyar kormánynak erről szóló táviratát Parisba. Túlzott bizakodással nem tekinthetünk az antant válasza elé, de egyes jelenségek biztatóak. Wilson. épen ma küldött üzenetet a Magyar Nemzeti Tanácsnak arról, hogy Magyarország és Ausztria fölszabadult népeit mérsékletre szólította föl. Megnyugtató, hogy Wilson figyel a földnek erre a kis részére…”

„Franchez D'Esperay tábornok ma délután öt órakor érkezettmeg autón Nisből Belgrádba. Franchez 6 óráravárta a magyar küldöttséget. Ekkor Károlyi Mihály bemutatta a küldöttség tagjait és fölolvasta a magyar népkormány memorandumát megismerteti a forradalomban újjászületettMagyarország politikai, gazdasági éskatonai helyzetét, végül katonai és gazdaságikéréseinken kívül demokráciánk támogatásárahívja föl Franciaországot és az antantot. Ez a háború — áll a memorandumban —a régi feudális és autokrata monarchia müvevolt, amely a porosz militarizmussal szövetkezett.A Budapesten kitört forradalom elsöpörtehelyszínről ezeket a tényezőket és mi már nem a régi feudalizmus, hanem a magyar nép nevében állunk Ön előtt. November elsején fölajánlottuk az antantnakaz azonnali fegyverszünetet. Ezt azelhatározásunkat azonban az Armeeoberkommandó

nyilván nem továbbította, hogy a magyar kormány függetlenségét elhomályosítsa…”

„Franehez D'Esperay nagy érdeklődéssel hallgatta a memorandumot, megnyerte tetszését a memorandumnak a radikális földbirtokpolitikára vonatkozó része, amikor azonban Károlyi azt olvasta föl, hogy a küldöttség a magyar népakarat végrehajtója, a tábornok közbeszólt:

— Önök csak a magyar nemzetet képviselik, nem pedig Magyarország többi népeit. A tábornak a memorandumban foglaltakrahosszabb beszédiben válaszolt. Elmondotta,hogy Magyarország 1867-ig népszerű volt Franciaországban. Rákóczit és KossuthotFranciaországban is csodálták. 1867. óta azonban teljesen Németország járószalagjára kerültünk és elnyomtuk a nemzetiségeket. Magyarország együtt ment Németországgalés ezért együtt fog lakolni Németországgal és azzal együtt fog fizetni is. A mostani veszedelmes helyzetben — folytatta a tábornok — egyedül Karolyi Mihály segíthet a magyar nép súlyos bajain. Tömörüljenek hát ezért Károlyi körül mindazok, akik Magyarországot meg akarják menteni, mert ő az egyedüli ember, aki enyhíthet helyzetükön. A tábornok ezután rámutatott arra, hogy Magyarországot mindenfelől ellenség veszi körül. A csehek, a tótok, a románok, a délszlávokszétzúznának bennünket. Az antant számára azonban garancia Károlyi személyeés ezért még egyszer nyomatékosan figyelmezteti a magyar népet, hogy támogassa a miniszterelnököt…”

„A tábornok ezek után átadta a fegyverszüneti föltételeket. A történelmi nevezetességűakta 18 pontból áll, amelyekben nagyrészikatonai konvenciókról van szó, amelyeknélelsősorban az a szembeszökő, hogy az antant elismeri a magyar államat. A konvenció első pontja kimondja, hogy a magyar kormány katonailag kiüríti azt a területet, amelynek határai a

Szamos, Beszterce, Marosvásárhely, a Maros és Tisza folyásáig, Szabadka, Baja, Pécs és a Duna folyása, egész a horvát-szlavón határig. E demarkációs vonalon kívül csapatok nem tartózkodhatnak. A katonailag kiürített területek azonban továbbra is a magyar kormány

adminisztrációja alá tartozik, amelynek joga van ezeken a területeken csendőrséget és rendőrséget tartani a közrend föntartására…”

„Magyarszokol pozsonymegyei községben a cseh-szlovák álam nevében dr. Okányi átvette a közigazgatást. A magyar kormány értesülésünk szerint tiltakozást jelent be a prágai kormánynál az ellen, hogy a béketárgyalás előtt védtelen területen imperialista célokkal hódító munkát folytassanak. A cseh nemzeti tanács megszállta Szakoka várost, továbbá a holicsi, szenicei, végűihelyi és pöstyéni járást. A magyar hatóságok tiltakozás mellett átadták hivatalaikat. A posta- és adóhivatalok is a csehek birtokában vannak. Az alispán ma jelentést tett a cseh terjeszkedésről a belügyminiszternek”

„A Magyar Távirati Irodának jelentik: Szarajevóban valamennyipárt részvételével

megalakult a boszniai néptanács, amelynek elnöke Sola Atanáz ismert bosnyákpolitikus lett. Báró Sarkotic vezérezredes fölajánlotta szolgálatát a tanácsnak. A szerbkormány, amely ideiglenes Visegrádban van,azonnal érintkezésbe lépett a bosnyákokkal és kérésükre szerb katonaságot küldött Boszniába. A szerb csapatok tegnap bevonultak Szarajevóba. A városban a legnagyobb rend van. A néptanács 9 tagu kormányra ruházta a végrehajtóhatalmat, amely azonnal proklamálta Boszniának Jugoszláviához való csatlakozását.”

„Délszláv körökben nagy az elkeseredés az olaszok ellen és nagy kiterjedésű délszláv területet követelnek a maguk részére. Bécsbe érkezett hirek szerint az isztriai partvidéken délszláv és olasz csapatokközött már összeütközésekre került asor. Az olaszok Isztriának összes szlovén és horvát helységeit elfoglalták. A szláv hivatalnokokat eltávolították és helyűkbe olaszokat tettek. Két nap óta Isztriának több helyén harcok folynak. Triesztből olasz tengerészkatonák vonulnak Isztria belső vidékére. A Secolopárisi levelezője jelenti: A csehszlovák állam külügyminisztere, dr. Benesch fölkérte az antant államokat, hogy Magyarországrészeit katonailag szállja meg, mert ily módon Trieszt közvetlen összeköttetésbe jutna Prágával és a két főváros közti érintkezés nem volna függővé téve Német- Ausztriától és Magyarországtól; Magyarország pedig teljesen el volna vágva Németországtól. Benesch kérelme arra is kiterjed, hogy az antantcsapatok Csehországinak német lakta részeit is szállják meg…”

Budapesti Hírlap 264. szám 1-3. oldal

„A magyar kormány békeküldöttsége, amelyet Károlyi gróf kormányelnök vezetett, elvben elfogadták azokat a fegyverletételi föltételeket, amelyek analógok az olasz fronton elfogadottakkal. A szerződést azonban a magyar kormány képviselői csak abban az esetben írják alá, ha az antant a béketárgyalásokig biztosítja a magyar állam mai határait (Horvát-Szlavonországot nem értve bele), minden idegen támadással szemben, történjen az akár német, akár cseh, akár román, akár délszláv részről. A béketárgyalásokig a magyar állam egész területin a kormányzási a magyar kormány fogja gyakorolni testvéri egyetértésben a magyar, tót, román, szerb és német nemzeti tanácsokkal. Ezen föltétel teljesítése nélkül a ma- gyár kormány nem érez magában elég erkölcsi erői arra, hogy a szerződést aláirja…“

„Károlyi Mihály gróf miniszterelnök, Jászi Oszkár tárcanélküli miniszter, Bokányi Dezső, a munkástanács képviselője, Hatvany Lajos báró, a Nemzeti Tanács képviselője, Csernyák Imre százados, a katonatanács képviselője, Bakónyi Endre miniszteri titkár, a miniszterelnökség sajtóosztálya részéről, Jeszenszky Béla főhadnagy, Noiseux, Károlyi gróf francia titkára, Kerntler Kálmán dr. földmivelésügyi minisztériumi osztálytanácsos, Stiely Valter vezérkari százados, a honvédelmi minisztérium képviseletében mint a magyar delegáció tagjai csütörtökön reggel kilenc óra tájban Újvidékre érkeztek. Az újvidéki állomáson a polgármester, Payetlé Nándor dr. főkapitány és Török dr. halálrendőrségi tanácsos fogyták a miniszterelnökül és kíséretét. A polgármester üdvözlését megköszönve, Károlyi Mihály gróf miniszterelnök örömének adott kifejezést azon, hogy Újvidéken mindén rendben van. Azután a hajóállomásra mentek s felszálltak a Magyar Folyam- és Tengerhajós Társaság Millenium hajójára.”

 

Pesti Napló 264. szám 2. oldal

 

„Franchet d'Esperay tábornok Belgrádban november hetedikén előtte gróf Károlyi Mihály vezetésével megjelent békedelegációnak átnyújtotta az entente által előzetesen elkészített fegyverszüneti feltételeket. A 16 pontból álló fegyverszüneti szerződési tervet küldötteink nem Írták alá. Károlyi Mihály miniszterelnök hosszabb memorandumban fejtette ki a magyar népkormány álláspontját. Franchet d'Esperay tábornok, aki kijelentette, hogy a memorandumot és az ő válaszát közli az entente népeivel, még tegnap este Szalomikin át az alábbi táviratot küldte Belgrádból Versailles-ba az entente haditanácsához. Ennek a táviratnak az elküldése és az entente-tel való közvetlen érintkezésünk felvétele a delegáció utjának egyik legfontosabb eredménye. Válasz négy napon belül várható. A távirat így hangzik:
A magyar kormány békeküldöttség e, amelyet gróf Károlyi Mihály kormányelnök vezetett, elvben elfogadta azokat a fegyverletételt feltételeket, amelyek analógok az olasz fronton elfogadottakkal A szerződést azonban a magyar kormány képviselői csak abban az esetben írják alá, ha az entente a béketárgyalásokon biztosítja a magyar állam mai határait (Horvát-Szlavonországot nem értve bele) minden idegen támadással szemben, történjék az akár német, akár cseh, akár román, akár délszláv részről. A béketárgyalások tg a magyar állam egész területén a kormányzást a magyar kormány fogja gyakorolni testvéri egyetértésben a magyar, tót, román, szerb és német nemzeti tanácsokkal. Ezen feltétel teljesítése nélkül a magyar kormány nem érez magában elég erkölcsi erőt arra, hogy a szerződést aláírja.”

 

Népszava 273. szám 3. .oldal

„Az ország szénnel való ellátása dolgában a kormány eredményekkel biztató tárgyalásokat kezdtek a csehekkel és a lengyelekkel. A csehek valószínűen élelmiszereket fognak követelni és ennek ellenében át fogják engedni a cseh vasútvonalakon a Magyarországra irányított német szénszállítmányokat. A tárgyaló bizottság, már a pénteki nap folyamán elutazott Teschenbe, hogy a cseh küldöttekkel tárgyaljon s igy remélhető, hogy a Csehországban lefoglalt szén rövidesen továbbszállítható lesz. A lengyelek szintén magyar élelmiszereket kérnek, azonban nem viszontszolgálatul ajánlják föl ennek ellenében a lengyel széntermelés fölöslegeit, hanem a demokratikus Magyarország iránt érzett rokonszenvük jeléül s élelmiszereinket a kivívott lengyel függetlenség biztosítására, a zavarok s az ínség elkerülésére kérik. A megegyezés itt is csak rövid napok kérdése lehet ennek következtében a kormány el fogja tudni hárítani az országot fenyegető széninséget.”

Kereső

 Délvidéki Magyar Golgota

busz1

amivarosnk

 

 

Névtelen

 

mozaik muzeumtura logo 445x130

online-jatek

Turul szobrok

Elérhetőségek

Villámposta: 

titkarsag@trianonmuzeum.hu
trianonmuzeum@trianonmuzeum.hu
kolozsvar@index.hu

Levelezési cím:
8100 Várpalota; Pf.107.

Számlaszám:11735005-20567376
Adószám: 18933510-2-19

További információ:
+36 30 646-7089; +36 88 372-721

Nyitva tartás

November 1. - Február 28.
 
Kedd - Vasárnap: 10.30 - 15.00
 
Hétfő: szünnap
 
A Múzeum egész évben látogatható!

 

Külső-Magyarországiak (az 1920 után Magyarországtól elszakított területeken élők) számára a Trianon Múzeum látogatása ingyenes!

Belépőjegy áraink:

  • Felnőtt: 1200 Ft
  • Diák, Nyugdíjas: 600 Ft
  • Csoportos jegy (10 fő felett): 600 Ft
  • Családi belépő (2 felnőtt és gyermekeik): 3000 Ft
Tárlatvezetési lehetőség előzetes megbeszélés alapján.