Délmagyarország 2633. szám 2-3. oldal

„A jassi-i lapok teljes nyíltsággal írnak arról, hogy a románokálmai rövidesen megvalósulnak. Remélik, hogy ujabb fegyveres beavatkozásra nem kerül sor, mert enélkül is sikerül a béketárgyalásokig befejezett tényt teremteni.”

„A Temps szerint a szombati francia minisztertanácson Clémenceau miniszterelnök kijelentette, hogy az uj cseh-szlovák állam hivatalosan is belépett azantant-államok sorába. Renez, a cseh-szlovák kormány külügyminisztere az antant Versailles-i tanácskozásán részt vett a cseh-szlovák kormány képviseletében.”

„A Lokalanzeiger jelenti Genfből: Az a várakozás, amellyel Károlyi kormányzását Párisban fogadták fokozódott az utóbbi napokban, különösenKárolyinak a németekre nem kedvező intézkedéseikövetkeztében. Az antant állítólag már elejtette Erdély teljes elszakításának tervét és a cseh-szlovákokra nyomást gyakorol, hogy elégedjenek meg a nyolc határmegyei autonóm közigazgatásával ugy, hogy a magyar állam integritását tökéletesen meg fogják óvni.”

„A székesfehérvári 69. gyalogezred három évi távollét után visszatért Pilsenből. A cseh szokolisták ünnep menete után kisérték ki őket a pályaudvarra, ahol zenekar játszott tiszteletükre. Minden ember uj felszerelést és ruházatot kapott.”

Budapesti Hírlap 261. szám 3-7. oldal

„A Foia Poporului Román című román újság tudósítója beszélgetett Jászi Oszkár nemzetiségi miniszterrel, aki a rendezés alapelvének azt jelentette ki, hogy minden népre vonatkozóan el kell ismerni az önrendelkezési jogot: Az átmeneti időben, amely az általános békekonferencia összeilléséig terjed, meg akarjuk teremteni mindazokat az intézményeket és biztosítékokat, amelyek a magyarországi nemzetiségek békés együttélését biztosítják anélkül, hogy a jövendő határok tekintetében prejudikálnának. Én helyesnek tartom a román nemzetiségi párt álláspontját, hogy a nemzetiségi kérdésben nem mi magunk döntsünk, hanem az általános békekonferencia, amely ezt nemzetközi kérdésnek tekintse; mi magyarok azon- ban követelni fogjuk, hogy a tárgyalások ne irányozlassanak speciálisan Magyarország ellen, hanem általános elvek szerint, a melyek minden nemzetiségi államra érvénnyel bírnak. A mint és a hogy a kérdést rendezik, úgy oldják meg a nemzetiségi kérdést Magyarországra vonatkozóan is. Én Magyarország területi integritásáért vagyok, nem soviniszta szempontból, nem mert az azelőtti feudális Magyarország ezer évig állott fenn, hanem földrajzi, etnográfiai és mezőgazdasági okoknál fogva. Magyarországból olyan államalakulatot kell létesíteni, mely népeinek a legmesszebbmenő szabadságot adja.”

„Mint Trencsénből jelentik nekünk, a vármegye őszi közgyűlésén a legmélyebb lelki izgalmak között tiltakozón az ország földarabolása, s tót vármegyéknek Csehországhoz való csatolása ellen. Rendkívül népes volt a közgyűlés, a mely hűen juttatta kifejezésre a megye lakosságának közérzését. Mednyánszky László főispán a közgyűlés lelkes helyeslése közben utalt arra, hogy maga a tót nép vissza fogja utasítani a cseheknek a magyarországi tót vármegyékre vonatkozó minden aspirációit. Rudnay István alispán pedig kiemelte, hogy Trencsén vármegye mindig szívén hordta a tót nép érdekeit s a tisztviselői kar a legnagyobb odaadással szolgálta a népet. Szerettük és szeretjük a tót népet s minden igyekezetünk arra irányult, hogy a nép boldogulását előmozdítsuk. A megyegyűlés egyhangú helyesléssel elfogadta a következő határozati javaslatot: A vármegye közönsége ismételten és leghatározottabban tiltakozik azon cseh törekvések ellen, melyek egyes magyar vármegyéknek, közöttük Trencsén vármegyének is, Csehországhoz való csatolását célozzák, az erre való igényt még nemzetiségi alapon sem ismeri el, mert a magyar hazához mindenkor hű tót nép a magyarral teljes érzelmi közösségben él, a tót nép nemzetiségi jellegét, vallásos meggyőződését és kultúráját fenntartani kívánja s azt a csehek túlsúlyának föláldozni nem hajlandó. Rendkívül szükségesnek tartja a vármegye közönsége, hogy a tót népnek a hazához való ragaszkodása s a harctereken tanúsított önfeláldozó hősiessége azzal háláltassék meg, hogy a magyar haza keretében, melyből a nemzetiségiek legszélsőségesebb irányzata sem kívánkozott soha ki élvezendő autonómiai jogai alkotmányos utón már most a legsürgősebben proklanáltassanak azért is, hogy a nemzetiségi kérdést az átmenet ideje alatt már a kellő méltányossággal kezelhessük és határozott irány kezdeményezése által mielőbb szakíthassunk a múltnak e téren elkövetett hibáival.”

 

„Ma délután öt órakor a Nostitz-palotában a cseh nemzeti bizottság birtokába vette a Vörös Kereszt egész ingó és ingatlan vagyonát, a mely körülbelül harminchat millió korona értéket képvisel. A Vecser jelentése szerint a hercegérseki palotába szokol-őrséget szállásoltak be azzal a megbízással, hogy szigorúan őrizze a hercegérsek magánlevéltárát. A lap kijelenti, hogy a cseh klérus Iluyn gróf érsek elmozdítását követeli.”

„A cseh-szlovák sajtóiroda jelenti Laibak- ból: Az olasz katonaság megszállotta Triesztet. A szlovén nemzeti tanács ez ellen tiltakozást emel. A zágrábi nemzeti bizottság szikratávíró utján tiltakozik Wilson elnöknél a megszállás ellen és Foch fővezért fölkérte a katonai rend szabályozására. A szerbek átkeltek a Száván és megszállották Mitrovica városát. A zágrábi nemzeti tanács üdvözlésükre küldöttséget küldött, kérve, adjanak segítséget a nemzeti tanácsnak. A nemzeti tanács fölkérte a szerbeket arra is, hogy szálljak meg Jugoszlávia egész területét. Laibakban teljes nyugalom van.”

„A Vassische Zeitungnak jelentik Drezdából: Cseh csapatrészek ma megszállták Warmsdorf állomási épületét. Cseh csapatok nagyobb tömegben fölvonulnak a szász határ közelében, hogy megakadályozzák cseh fegyelmezetlen csapatoknak szász területre való lépését.”

Népszava 270. szám 2-5.oldal

 

„Lipót vármegye törvényhatósági bizottsága november 2-án tartott ítélésén, mint a turócszentmártoni „Narodni Noviny", a tót nemzeti tanács hivatalos lapja, közli, magévá tette a turócszentmártonban október 30-án elfogadott tót nemzeti deklarációt. Rakovszky Egon főispán és Balló alispán a tót nemzeti tanács rendelkezésére állanak A vármegyeházára és a városi épületekre kitűzték a tót nemzeti zászlót. Zsolna rendezett tanácsú város képviselőtestülete november 2-án tartott ülésén Zaymus V. nyug. tanár és Ruzieska Tamás indítványára kimondotta, hogy csatlakozik a tót nemzeti tanácshoz és aláveti magát a tót nemzeti tanács rendelkezéseinek. Egyben a városi képviselők közül kiküldtek bizottságot, amely átveszi a város vezetését a tót nemzeti tanács utasításai szerint A város föl van lobogózva és az utcákon éneklik a „Hej szlováci" kezdetű tót nemzeti dalt.”

„Az aradmegyei községekben, ahol nagyobb zavargások voltak, most már lényegesen javult a helyzet. A megszervezett polgárőrségek az aradi polgárőrség és a katonaság segítségével rendet teremtettek. Opáloson negyven vagonból álló tehervonatot, amelvet tíz német katona kisért, megtámadták. A német katonákat lefegyverezték ás a vasúti kocsikat kifosztották. A fosztogatás hírére Lippáról egy önkéntes század és 15 csendőr érkezett, akik a lázongó csőcselékre sortüzet adtak és a rendet helyreállították. Opálos és Ujpálos község lakói nyolcvan főnyi polgárőrséget szerveztek, amely lehetetlenné tesz minden további zavargást. Pécskán és Pankotán, szintén sajnálatos események történtek. A községi jegyzőt félholtra verték, majd a gazdasági tanítót akarták megölni, akinek azonban sikerült elmenekülnie. Kifosztottak egy üzletet is. Csakhamar azonban megérkeztek teherautón a gépfegyverekkel fölszerelt csendőrök, akik helyreállitották a rendet. A harcnak egy áldozata van. Pankotán szökött katonák fosztogattak. A lázadásnak a polgárőrség vetett véget. Rövid harc után szétverték a tömeget.”

„Kolozsvárról és Brassóból érkezett jelentések szerint a rend és nyugalom teljesen helyreállott. A 7. Erdélyt védő hadsereg főparancsnoka, Goldbach tábornok bejelentette, hogy a hadsereg mindenben alárendeli magát a Nemzeti Tanács határozatainak. Kolozsváron tisztek és önkéntesek tartják fönn a rendet. Valamennyi erdélyi város bejelentette csatlakozását a Nemzeti Tanácshoz. — Kolozsvárról Jászi Oszkár miniszterhez a következő távirat érkezett: A román nemzeti tanács elfogadta a belbéke biztosítása tekintetében tett javaslatokat. A román, szász és magyar nemzeti tanácsok katonai tanácsot alakítottak, amely a legfőbb katonai hatalmat Siedler Konrád gyalogsági tábornok kezébe tette le azzal, hogy az egységes vezetés érdekében egységes parancsnoklás legyen, de a román legénység román tisztek, a szász legénység szász tisztek vezetése alá kerüljön. Erdély rendjének és nyugalmának megteremtését ma már biztosítottnak lehet tekinteni. A katonai tanács népbiztosai Siedler tábornokkal együtt intézik a rend föntartására irányuló katonai müveleteket. Mindezt három nyelven küzöljük holnap Erdély minden községével. Dr Vince, katonai népbiztos.”

„Szabadkán teljes a rend és a nyugalom. A vonatokat az állomástól 11 kilométernyire megállítják és a katonákat leszerelik. A vonat csak a katonák lefegyverezése után folytathatja utját. A város a minap rendkivüli közgyűlést tartott, amelyen megalakították a polgárőrséget. A Nemzeti Tanács intézkedésére a bankokat, a takarékpénztárakat bezárták. Minden vendéglőt, kávéházat, kocsmát 7 órakor be kell zárni. Kilenc óra után csak külön igazolvánnyal lehet az utcán járni.”

 

Újvidéken a városban — amint onnan jelentik — a rend teljesen helyreállt. A 31-ik gyalogezred pótzászlóalja biztosítja a rendet Újvidéken.”

„Nagyszombat: A városban — jelenti egy távirat — kitört a forradalom. A Felvidéken, a Kiskárpátok sok helységében elkergették a jegyzőket, akik csak az életüket tudták megmenteni. Több falu lángokban áll. A katonaság mindenünnen hazament falujába. A polgárőrség ós a néptanács már megalakult. A tót nemzeti tanács proklamációját mindenütt terjesztik. A határmenti községekből elűzték a jegyzőket és a szolgábirákat. A nyitramegyei Jablánc és Galgóc községekben is fordultak elő kisebb zavargások.”

„Szatmár: A függetlenségi, radikális és szociáldemokrata pártok népgyűlésén a szatmári nemzeti tanácsot megalakították. Az ügyek intézését a nemzeti tanács átvette, katonaságot, tisztviselőket föleskette. A városban eddig példás rend van. A szociáldemokrata, pártot lelkesedéssel üdvözlik.”

 

„Temesváron a Néptanács óriási tömeg jelenlétében gyűlést tartott amelyen Kellermann Gusztáv (Budapest) és dr. Roth Ottó elvtársak lelkes és mély hatást keltő beszédet tartottak a demokratikus átalakulásról. A gyűlés egyhangúlag a köztársasági államforma mellett foglalt állást. Téves azonban több lapnak az a híre, mintha a temesi bánság szeparatisztikus törekvéssel külön köztársaságot tervezne. Ilyesmiről szó sincs; akik ismerik az ottani lakosság hangulatát tisztában lehetnek ennek a híresztelésnek alaptalanságával. A lakosság csakis köztársasági hajlamának adott kifejezést A rend föntartása érdekében összes társadalmi rétegekből tekintélyes polgárőrség alakult.”

Pesti Napló 261. szám 2-3. oldal

 

„A románok Erdélyt követelik: A magyarországi események, amelyekről a rendetlenül és megkésve érkezett magyar lapok érkezéséig csak megbízhatatlan hírek jöttek, amelyek később legalábbis erősén túlzottaknak bizonyultak, felébresztettek a románok minden régi álmát, amelyekért két évvel ezelőtt Románia a háborúhoz fogott. Lényeges eltérés az egyes politikai pártok között abban a kérdésben, hogy Magyarország román részeit meg kell kapni és meg fogják kapni, nincsen. A bukaresti lapok között előljár a német cenzúra dacára ebben a kíméletlen irányban a Carpt'éle Itenastcrea, amely minden nap cikket közöl arról, hogy a monarkia teljes szétbomlása befejezett igénynek tekintendő és éppen nem hízelgő módon foglalkozik Magyarországgal. Ismeretes, hogy Carp mindig ellensége volt a monarkiának, különösen pedig Magyarországnak. Ma a németekben talál támogatókra, akik a monarkiának a béke kérdésében tanúsított eljárásával nincsenek megelégedve. A tót is a jugoszláv probléma után Magyarországban felütközik a román probléma is. Most azonban teljes egészében napirendre kerül és úgyis kell azt megoldani.”

Kereső

 Délvidéki Magyar Golgota

busz1

amivarosnk

 

 

Névtelen

 

mozaik muzeumtura logo 445x130

online-jatek

Turul szobrok

Elérhetőségek

Villámposta: 

titkarsag@trianonmuzeum.hu
trianonmuzeum@trianonmuzeum.hu
kolozsvar@index.hu

Levelezési cím:
8100 Várpalota; Pf.107.

Számlaszám:11735005-20567376
Adószám: 18933510-2-19

További információ:
+36 30 646-7089; +36 88 372-721

Nyitva tartás

Március 1. - Október 30.
Hétfő: zárva
Kedd-csütörtök: 10:30 – 16:00
Péntek-vasárnap: 10:30 – 17:00

 

A Múzeum egész évben látogatható!

 

Külső-Magyarországiak (az 1920 után Magyarországtól elszakított területeken élők) számára a Trianon Múzeum látogatása ingyenes!

Belépőjegy áraink:

  • Felnőtt: 1200 Ft
  • Diák, Nyugdíjas: 600 Ft
  • Csoportos jegy (10 fő felett): 600 Ft
  • Családi belépő (2 felnőtt és gyermekeik): 3000 Ft
Tárlatvezetési lehetőség előzetes megbeszélés alapján.