A szegedi Délvidék Ház kiadásában megjelent a Szegedi Nagytáj Kultúrföldrajzi térképe

A szögedi nemzet”-ben jellemzi Bálint Sándor mindazokat a településeket, amelyeket „a legutolsó két század folyamán egészben vagy részben a szegedi magyarság alapított, illetőleg népesített be”.

A lexikonszerű leírás kiterjed a település-, birtoklás-, és egyháztörténetre, a népesség származására, nemzetiségi összetételére, foglalkoztatásra, népi kultúrája jellegzetes sajátságaira, fölsorolja a szegedi, illetőleg a Szeged népéből származó családokat, a helyneveket, a település kutatástörténetét és neves szülötteit.  A roppant széleskörű könyvészeti anyaggyűjtés, körültekintő anyakönyvi kutatás és terepmunka alapján Bálint Sándor 145 településen mutatja ki a szegedi gyökérzetű népesség megtelepülését.

A háromnyelvű (német, szerb, szlovák) jelmagyarázattal ellátott szegedi kirajzás kulturföldrajzi térképét Firbás Zoltán városmérnök térképész készítette, és Bálint Sándor, Szentkláray Jenő, Kálmány Lajos kutatásai, a vonatkozó bibliográfiák, történeti térképek, monográfiák, útikönyvek, és webhelyek információinak térképgrafikai feldolgozásával készült. A térkép összehajtogatott zsebtérképként és faliképként is használható.

A kiadó Délvidék Ház a kiadvány megjelentetésével azon küldetés kiteljesítését kívánja elérni, melyet Kálmány Lajos a következőképpen foglalt össze: „Szaporodás, nemzetiséghez való ragaszkodás és életrevalóság. Ennek a három tulajdonságnak meg kellett az utolsó évtizedben lenni Temesköz minden népének, ha fogyni, pusztulni nem akart…”

A kiadvány a kiadó email címén és telefonján, valamint a Trianon Múzeum ajándékboltjában rendelhető.

Címkék: