Vagonba zárt nemzet - A Magyar Királyi Államvasutak megszállása, kirablása és a magyar exodus 1918-1920

A Trianon Múzeum 2015. május 15-én nyílt kiállítása a Nagy Háborút követő sorsfordító évek méltatlanul elfeledett vagy alig ismert történeteiből mutat be néhányat.

A felidézett tragikus események mind az állami vasúthoz kapcsolódnak. A MÁV 1914 előtt élvonalbeli vasúttársaság volt, Európa egyik legjelentősebb vasúthálózatával. A háború végére a monarchia állami irányítása felbomlott, gazdasági alapjai összeomlottak. A vasút a szénhiány, a túlhajszolt személyzet, a berendezések elhasználódása és a pénzügyi csőd ellenére is még mindig képes volt katonák, hadifoglyok és menekültek millióit szállítani.

A Károlyi-kormány pacifista politikája a hadsereg leszereléséhez és szétzüllesztéséhez vezetett. A frontokról visszatérő katonavonatok nyomában megindult az ellenség beszivárgása: egyre nagyobb területeket foglaltak el a történelmi Magyarországból. A mohó utódállamok a magyar vasút infrastruktúráját használták területrabló hadjáratukhoz. Kelet felől a románok, északon a csehek, dél felől pedig már a belgrádi fegyverszünet megkötése előtt megkezdődött Bácska, Bánát és Baranya szerb megszállása.
Az elfoglalt területeken az utódállamok az antant beleegyezésével hozzáláttak a magyar múlt megsemmisítéséhez és a magyar lakosság elüldözéséhez. A sok nemzeti érzelmű és jól szervezett vasúti alkalmazott különösen megszenvedte a hatalomváltást. A vasutasokat büntették, megalázták, bántalmazták, elüldözték, kisemmizték. A kiállítás egyik része az ő nehéz sorsukról, példaértékű helytállásukról és hazaszeretetükről szól.
A „Vagonlakók” című részben megismerhetjük az ősei földjéről magyarsága miatt elüldözött mintegy 450 ezer honfitársunk történetét. A kiutasított állami alkalmazottak között nagyon sok volt a vasutas. A biztos megélhetésüket és otthonukat elvesztett családok évekig tengődtek vagonlakásokban vagy nyomortelepeken

A kiállítás talán legérdekesebb része Magyarország román megszállásának alig ismert története. A román csapatok – a Tanácsköztársaság 1919. augusztus elsejei bukása után immár minden jogalap nélkül és mit sem törődve a Békekonferencia kifejezett tiltásával – átkeltek a Tiszán, majd augusztus 4-én bevonultak Budapestre, sőt a Győr-Veszprém vonalig elfoglalták Észak-Dunántúl jelentős részét is. Azonnal hozzá is láttak az ország kifosztásához. Vittek minden mozdíthatót, ami a háborús évek és a diktatúra után még megmaradt a kivérzett, elszegényedett és amúgy jelentős jóvátételre kötelezett országban. Vasúti, légi, vízi és közúti járművek, műszaki és iparcikkek, szerszámok, tűzoltó- és telefonkészülékek, készpénz, műtárgyak, ruhaneműk, szőnyegek, nyersanyagok, élő állatok, élelmiszerkészletek, gyógyszerek, egészségügyi felszerelések − az úgynevezett „zsákmányvonatokon” minden szállítható érték Románia felé vándorolt. A MÁV gördülőállománya és ingó vagyona is áldozatul esett a román rablóhadjáratnak. A meghódított területen a román közigazgatás az európai hírű magyar vasutakat néhány hónap alatt anyagilag, erkölcsileg és biztonságilag is teljesen lezüllesztette.
Az 1918/19-es évek szomorú eseményei mellett megismerhetjük Balassagyarmat felemelő történetét is, ahol a lakosok nem nyugodtak bele a csehszlovák megszállásba. Az 1919. január 29-i csehkiverés óta illeti Balassagyarmatot a legbátrabb város cím. Mondani sem kell, hogy a gyarmati ellenállást is az ottani vasutasok szervezték meg…
Korhű hangulatot és színteret ad a kiállításnak az 1918/19-es éveket idéző vasútállomás, verandás fogadóépülettel, peronokkal, korhűen berendezett állomásfőnöki irodával és váróteremmel. A számos eredeti műtárgy közül kiemelkedik egy két méter hosszú, egyedülálló, korabeli gőzmozdony-modell, illetve a Kolozsvár megszállását bemutató nagy terepasztal.

 

Címkék: