Prónay Pál naplói - cenzúrázatlanul

A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával és múzeumunk gondozásában a közeljövőben megjelennek Prónay Pál visszaemlékezései.

Prónay Pál naplójegyzeteinek összefoglalása

Szerző: Prónay Pál (1874-1946?)

Magyar katonatiszt, lajtai bán. Tótprónai és blatniczai Prónay István és zsadányi és törökszentmiklósi Almásy Mária fiaként született. Budapesten a Ludovika Akadémián végzett, az első világháborúban a Jászkun Huszárezredben szolgált, és mint százados szerelt le. A Tanácsköztársaság kikiáltása után, Szegeden 1919 júniusában leszerelt tisztekből és altisztekből különítményt szervezett, amely együttműködött  Horthy  Nemzeti  Hadseregével.  Döntő  szerepet játszott a  nyugat-magyarországi felkelés kirobbantásában. A felkelés során a magyar irreguláris alakulatok megakadályozták az osztrák rendőr és csendőralakulatok bevonulását a Magyarország által a trianoni döntés által kiürített Sopronba és az elcsatoltnak ítélt határterületre, majd az 1921. október 4-ére összehívott nemzetgyűlésen kikiáltották a független Lajtabánságot, melynek vezetőjévé megválasztották Prónayt „lajtai bán” címmel. A fegyveres ellenállás kényszerítette az antant hatalmakat a soproni népszavazás (1921december 14.) kiírására. A második királypuccs idején Prónay megtagadta a legitimista (királypárti) katonai egységek elleni fellépést. Ezért Bethlen István és Gömbös Gyula kizáratta az Etelközi Szövetségből. Prónayt nyugdíjazták és félreállították, azonban a továbbiakban is részt vett a szélsőjobboldali megmozdulásokban, valamint a Rongyos Gárda 1938-as újjászervezésében is. 

A szovjet csapatok 1945március 20-án elfogták és elhurcolták, majd a Szovjetunió Állambiztonsági Szerveinek Különleges Tanácsa 1946június 10-én 20 év kényszermunkára ítélte. Az Orosz Föderáció 1991október 18-ai „A politikai üldözések áldozatainak rehabilitálásáról” szóló törvényének 3.§ b. pontja értelmében 2001június 27-én rehabilitálták.

 A kiadványban feldolgozott napló teljes egészében a Trianon Múzeum tulajdonát képezi. Prónay Pál naplója az 1921. szeptembertől 1922. év végéig zajló magyarországi eseményeket foglalja össze. A naplójegyzetek gépelt változata mindenben az eredeti szöveget követi.

A szöveg egy része a nyugat-magyarországi felkelés idejében íródott, ami 1921. augusztus 28-tól 1921. október 13-ig tartott. Prónay egy önkéntesekből álló felkelő csoportot szervezett, a felkelés legfőbb előkészítői pedig Sigray Antal és Hir György voltak, akikre többször is hivatkozik a szövegben. A szöveg stílusa a mai olvasónak is érthető, annak ellenére, hogy szép számmal találhatóak benne francia, illetve német kifejezések. Hangulata, szövegezése lelkes, lázongó, helyenként gúnyos. Gömbös Gyulát többször bírálja, politikai nézeteit élesen kifejezésre juttatja. Részletesen leírja találkozását Sigray Antallal és Ostenburg Gyulával. Többször említést tesz Ruszkay Jenőről, akire születési neve alapján Ranzenberger Jenőként hivatkozik. Számos levelezés is szerepel a szövegben, amik többnyire katonai, illetve politikai jellegűek. Többször ír arról is, hogyan próbálták „félretenni”, valamint Bethlen István miniszterelnökkel való kapcsolata is megjelenik a szövegben.

 Ez a napló nem csupán értékes történelemtudományi forrásanyag, hanem izgalmas és tanulságos olvasmány azok számára, aki egy új nézőpontból szeretnék megismerni a korszak történelmét.   

Címkék: