Szerdán, augusztus 22-én folytatódott tovább a Rákóczi Szövetség szervezésében megvalósuló XXX. Összmagyar Egyetemi tábor előadássorozata.

A meleg nyári nap délelőtti óráiban Gubik László az Eszterházy Akadémia vezetője, valamint Boross Péter, Magyarország volt miniszterelnöke tartott előadást a tábor részvevőinek.

Gubik László, az Eszterházy Akadémia kialakulásáról és elmúlt egy évéről beszélt. Kiemelte, olyan fiatalokat szeretnének a 4 féléves képzés alatt nevelni, és útra indítani, akik a közélet különböző területein egyaránt megállják a helyüket. Ennek eléréséhez kiváló oktatók által, elméleti és gyakorlati képzések, mentor program, tanulmányutak és ösztöndíj rendszer segíti mindazokat, akik felvételt nyernek az akadémiára.

Boross Péter miniszterelnök úr (1993-94) előadásában áttekintést adott az elmúlt ezer év során itt uralkodni kivánt hatalmak évtizedeiről. Kiemelte, próbált minket elnyomni a török, a német, az osztrák birodalom, igyekeztek elvenni vagy háttérbe szorítani a vallási és nemzeti identitást, de a magyar nép minden ilyen próbálkozás után talpra állt és újjáépítette magát. Ez esetenként egy lassú, és nehéz folyamat volt, ami teret adott a belső konfliktusoknak, vagy épp az idegen hatalom és eszme térnyerésének. Így jutott hatalomra annak idején Károlyi Mihály gyengekezű kormányzása alatt Kun Béla, és a Tanácsköztársaság rövid, de annál rombolóbb hatású impériuma. Mire a tanácsköztársaság megbukott már eldöntetett a nagyhatalmak által kijelölt határvonal, a nemzeti kormánynak már esélye se volt újra tárgyaltatni. Mindemellett kiemelte, hogy a történelmi tragédia árnyékában is, a Horthy-korszakban az egyéges jobboldali összefogás, a közös célként megfogalmazott revíziós törekvések, példátlan összefogást eredményeztek, aminek köszönhetően Magyarország az elsők között lábalt ki a gazdasági világválságból, és még a nyersanyag és piacot jelentő területeinek túlnyomó részét elvesztve is talpra tudott állni.

Boross Péter miniszterelnök úr hangsúlyozta, az egységességnek köszönhető, hogy a magyarság túlélte a Trianoni döntés következményeit, és egészen addig, míg a nagyhatalmak a szovjet hatalomnak oda nem dobtak minket, erőt mutattunk.

Napjaink nemzetpolitikai törekvéseit az elhangzottakkal párhuzamba állítva kiemelte, a hagyományőrzés, a magyar nyelv megőrzése és ápolása, valamint a keresztény hitben való megmaradás volt, és lesz és napjainkban is az a magyarság megmaradásának fundamentuma.

Miniszterelnök úr zárszóként kérte a jelenlévő fiatalokat, vigyék hírét az anyaországi nemzetpolitikai törekvéseknek, lehetőségeknek, őrizzék és fiatalos lendületükkel segítség az építkezést, hogy továbbra is igaz lehessen „megfogyva bár, de törve nem” létezik a magyar nemzet.

A délutáni programblokk keretében a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője Kántor Zoltán  tartott előadást. Ismertette az intézet kutatási eredményeit, a határon túli magyar területeken és szórványban élők között végzett felmérések adatait, beszélt az asszimiláció mértékéről, illetve az anyaország folyamatmegállító intézkedéseiről.