Kincsek a raktárból 9.

A Múzeum könyvtárának egyik ékességét szeretném bemutatni és megosztani a kedves olvasóval, amely a Világostól Trianonig címet viselő, Pethő Sándor által írt történelemkönyv. Ha a könyv tartalomjegyzékét elolvassuk, akkor láthatjuk, hogy a könyv a magyar történelmet Szent István államalapító királyunktól kezdve a trianoni békediktátumig, illetőleg a ránk kényszerített béke kötelezettségeit és annak hatásait bezárólag tárgyalja.

A könyv fekete vászonkötéssel borított, 324 oldalas mű, amelynek a keményfedeles előlapján olvasható a cím, Világostól Trianonig, illetőleg az alcím, A mai Magyarország kialakulásának története. A címek alatt az előlapon a Magyar Királyság ábrázolása látható aranyozott bevonattal. A szerzeményt Budapesten az Enciklopédia Rt. adta ki, amelyből az 1925-ös III. kiadás található meg Múzeumunk könyvtárában. A könyvet a már említett Pethő Sándor történész, publicista, legitimista gondolkodó, a Magyar Nemzet újság alapítója írta meg.

A szerző a könyvet felosztotta több nagyobb témakörre, amelyből az elsőnek A magyarság élettörténetének vázlata 1849-ig címet adta, amelyben a magyar történelem fő pontjaival foglalkozik. Ebben a témakörben vázolja történelmünket a IX. századtól egészen a világosi fegyverletételig.

A másik nagyobb témakör a Világostól Trianonig címet viseli, amely részletesen időrendi sorrendben tárgyalja a XIX. század második felének és a XX. század elejének az Osztrák-Magyar Monarchiára vonatkozó történéseit. A könyvnek ezt a részét a szerző 5 részre osztotta, amely részek címéből jól kiolvasható, hogy részletesen, melyek azok a történelmi, politikatörténeti események, amelyeket figyelembe vesz.

Az első alfejezetben Magyarország szabadságharc utáni helyzetét vizsgálja egészen az 1867-es kiegyezésig. Vizsgálódásának középpontjában Magyarország politikai, jogi helyzetét állítja, azért mert, ekkor Magyarország nem volt egyenlő jogállású az Osztrák Császársággal szemben.

A második alfejezetben magáról a kiegyezésről ír, annak létrejöttéről, tartalmáról, politikai előnyeiről illetőleg a későbbiekben történt válságba jutásáról. Az alfejezetben kitér még a Tisza Kálmán vezette hosszú kormányzásra, a politikai pártok csatározására, illetve a magyar politikai pártrendszer szerkezeti kialakulására és a pártok közötti törésvonalak kialakulásának okaira.

A harmadik és a negyedik alfejezetben az 1905–1906-os magyarországi belpolitikai válságot taglalja úgy, mint ami kitűnő példa arra, hogy rámutasson, hogy a magyar politikai élet válságba került. Továbbá a belpolitikai csatározásokat, módszereket, és a két szemben álló párt állandó harcát mutatja be. Kitér Tisza István kormányainak működésére, a Szabadelvű Párt megszűnésére és a Nemzeti Munkapárt létrehozásának körülményeire. Természetesen a szerző megemlíti az ország nemzetközi helyzetét, kitér a szövetségi rendszerek ismertetésére és a közeledő I. világháború előszeleire is.

Az ötödik alfejezetben a könyv írója alaposan, kidolgozott időrendi sorrendben tárgyalja a világháború végét lezáró katonai eseményeket, a Károlyi-féle népköztársaságot, a tanácsköztársaságot, illetve a békediktátum aláírásáig tartó belpolitikai történéseket. Fontos megemlíteni, hogy a királykérdésre, azaz az államjogi, közjogi kérdésre külön kitér a szerző a könyvében.  

 

Címkék: