paraszti szobabelso 1

A fehér vászonra kék és piros fonállal kivarrt feliratos falvédők divatja német hatásra a 19. század második felétől kezdett el terjedni Magyarországon. A német közvetítéssel először a polgári, majd a városi munkás otthonokban jelent meg, s a 20. század elejére a paraszti háztartások konyháinak is közkedvelt dísze lett.

A magyar úrihölgyek a falvédőket gobelinöltéssel varrták ki, de ebben a társadalmi rétegben az I. világháború után a falvédő ki is ment a divatból. Nagyon népszerű lett viszont az "alsóbb" rétegek körében, akiknél a falikép funkcióját is betöltötte. Noha elsődleges funkciója szerint a meszelt falat volt hivatott a konyha egyes részein védeni, elterjedése során mindinkább díszítő szerepe vált hangsúlyossá.
Az autentikus népi alkotásokat kiszorító, előnyomott mintákra hímzett textilek a legváltozatosabb képi és szöveges megfogalmazásokban hirdettek intelmeket. Témájuk a konyha, a háztartás világa, a családi élet, a házasság értékei, az asszonyi és férji feladatok voltak. Nem ritkán szerelmi, idilli jeleneteket is ábrázoltak.

Beszéltek a dolgos, tiszta háziasszonyról, a hűséges férj erényeiről, érzelmekről, szerelemről, honvágyról, vagy általános igazságokat hirdettek. Szövegeiken "felcsendültek" rajtuk a magyar nóták közismert sorai, sokat dúdolt slágerek, sanzonszövegek, népszínművek szövegrészletei. Falvédőfelirat lettek a hivatásos művészeti alkotások, folklórszövegek, nem egyszer a Biblia kiragadott idézetei is.
A trianoni diktátumot követő fájdalom, és az azt követő időleges területi visszacsatolások öröme és fájdalma a társadalom egészét, így a parasztságot is áthatotta, és tárgyiasult formában a parasztemberek mindennapjaiba is bekerült. A szódásüvegeket nemzeti színnel festették, a falakra címeres mázas tányérok kerültek, a háziasszonyok pedig új üzeneteket hordozó konyhai falvédőket hímeztek. Az országvesztés felett érzett szomorúság így a mindennapokba, az étkező asztalok, az asztali áldások és imák közé költözött.
Az ily módon is becses darabokon a falvédők készítésének hagyományos technikájával a vesztett háború és a békediktátum utáni keserű életérzés hangjai szólaltak meg irredenta, Nagy-Magyarországos hímzésekkel, rigmusokkal. („Adtuk könnyel, vesszük vérrel, lesz még szőlő lágy kenyérrel." „Szülőföldem szép határa, meglátlak-e valahára?”) Képi ábrázolásként leggyakrabban a történelmi Magyarország kontúrjait, a magyar címer különböző változatait hímezték.
Ennek a sajátos önkifejezési formának fájdalmas és egyben felemelő gyűjteménye az irredenta falvédők sorát bemutató paraszti tisztaszoba, melyben a falvédők mellett jellegzetes tárgyak és bútorok (sparhelt, falitéka, székek, asztal, felöltő, csizma, mázas tányérok és edények, bölcső, kancsó) is megtekinthetők.

 

paraszti szobabelso 2 paraszti szobabelso 3
paraszti szobabelso 4 paraszti szobabelso 5
paraszti szobabelso 6 paraszti szobabelso 7

Kereső

 Délvidéki Magyar Golgota

busz1

amivarosnk

 

 

Névtelen

 

mozaik muzeumtura logo 445x130

online-jatek

Turul szobrok

Elérhetőségek

Villámposta: 

titkarsag@trianonmuzeum.hu
trianonmuzeum@trianonmuzeum.hu
kolozsvar@index.hu

Levelezési cím:
8100 Várpalota; Pf.107.

Számlaszám:11735005-20567376
Adószám: 18933510-2-19

További információ:
+36 30 646-7089; +36 88 372-721

Nyitva tartás

Március 1. - Október 30.
Hétfő: zárva
Kedd-csütörtök: 10:30 – 16:00
Péntek-vasárnap: 10:30 – 17:00

 

A Múzeum egész évben látogatható!

 

Külső-Magyarországiak (az 1920 után Magyarországtól elszakított területeken élők) számára a Trianon Múzeum látogatása ingyenes!

Belépőjegy áraink:

  • Felnőtt: 1200 Ft
  • Diák, Nyugdíjas: 600 Ft
  • Csoportos jegy (10 fő felett): 600 Ft
  • Családi belépő (2 felnőtt és gyermekeik): 3000 Ft
Tárlatvezetési lehetőség előzetes megbeszélés alapján.