irrdeneta zenek 1Az 1920-as tragikus trianoni döntést követő kétségbeesés után, az 1930-as évek végén megvalósult revíziós sikereket mámoros öröm kísérte szerte a Kárpát-medencében. A visszatérő területek magyarságának maradéktalan boldogságában az egész nemzet egy emberként osztozott.

 A trianoni döntést követő országvesztést övező össznemzeti fájdalom, valamint a visszacsatolások felett érzett öröm és mámor számos formában kifejezésre jutott, s ilyenformán a korabeli magyar zenében is külön műfajt teremtett: irredenta dalok és indulók tucatjai születtek meg.

 Ismerünk olyan színdarabokat, amelyeket irredenta dalbetétekkel adtak elő, de önálló műdalokból is több száz született. Ezek általában indulószerű vagy szomorú tónusú művek voltak, ám a revízió, mint téma, még a tánczenében is megjelent. A szórakozóhelyekről a divatos külföldi számok, a szerelmes és mondén dalok, valamint a korhelynóták mellett a „hazafias foxtrott” hangjai is kiszűrődtek.

irrdeneta zenek 1irredenta zenek 2

A dalszerzők között ismert neveket is találunk: Eisemann Mihály, Kacsóh Pongrác és Zerkovitz Béla is komponáltak irredenta nótákat, Seress Rezső pedig még saját verseire is írt zenét. Számukra persze mindez inkább zenei kirándulás volt. A főbb irredentanóta szerzők között Kapy Gyulát, Lénárt Ferencet, Vincze Zsigmondot, Murgács Kálmánt, Kalmár Pált említhetjük.

Az egyik legközkedveltebb mű Papp-Váry Elemérné nemzeti imája volt, amelyet még 1920-1921-ben többen megzenésítettek, köztük Dohnányi Ernő is. Gyakorta énekelték B. Szabó Mihály jelmondatát – „Csonka-Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország” -, melyhez Szerelin Hugó írt kottát 1921-ben.

Az irredenta dalok szövegét az elveszett Magyarország visszaszerzésére irányuló vágyak kifejezésre juttatása, zenéjét pedig a könnyen énekelhetőség, a fülbemászó, gyakran indulószerű dallam jellemezte.

Az irredenta muzsika a 20. század első felének sajátosan magyar terméke: egy egész nemzetet sújtó, érthetetlen tragédiára adott, ösztönös, lelki gyógyulást kereső válasz.

irredenta zenek 3irredenta zenek 6

Murgács Kálmán Dalok Nagy-Magyarországért című nótáskönyvének előszava remekül jellemzi a magyar irredenta zenét és a hozzá kapcsolódó magyar társadalmi elvárásokat: „Murgács Kálmán neve irredenta dalainak keserű és szilaj muzsikájában végig szállt már a maradék Magyarország minden faluján, községén és városán… Murgács Kálmán nagy meleg szívéből fakadoznak, folydogálnak, repűlnek, zengenek, zúgnak ezek a dalok…. Hamarosan ott lesz ez a szerény kis füzetke minden házban a zsoltár, az imádságos könyv, Petőfi és a biblia mellett.”

A Trianon Múzeum új kiállításában egy 30-as évekbeli polgári szalon elevenedik meg, annak jellegzetes tárgyaival, bútoraival, hangulatával. A kiállított tárgyak között régi hangszerek, és korabeli, értékes kottagyűjtemény látható, melyek az irredenta muzsika klasszikus darabjait jelenítik meg.

irredenta zenek 7irredenta zenek 8

Kereső

 Délvidéki Magyar Golgota

busz1

amivarosnk

 

 

Névtelen

 

mozaik muzeumtura logo 445x130

online-jatek

Turul szobrok

Elérhetőségek

Villámposta: 

titkarsag@trianonmuzeum.hu
trianonmuzeum@trianonmuzeum.hu
kolozsvar@index.hu

Levelezési cím:
8100 Várpalota; Pf.107.

Számlaszám:11735005-20567376
Adószám: 18933510-2-19

További információ:
+36 30 646-7089; +36 88 372-721

Nyitva tartás

Március 1. - Október 30.
Hétfő: zárva
Kedd-csütörtök: 10:30 – 16:00
Péntek-vasárnap: 10:30 – 17:00

 

A Múzeum egész évben látogatható!

 

Külső-Magyarországiak (az 1920 után Magyarországtól elszakított területeken élők) számára a Trianon Múzeum látogatása ingyenes!

Belépőjegy áraink:

  • Felnőtt: 1200 Ft
  • Diák, Nyugdíjas: 600 Ft
  • Csoportos jegy (10 fő felett): 600 Ft
  • Családi belépő (2 felnőtt és gyermekeik): 3000 Ft
Tárlatvezetési lehetőség előzetes megbeszélés alapján.