„Edison ezen újabb találmánya egyike a legbámulatosabbaknak. …Nem fátyolképek ezek, hanem természethű felvételek, melyeket életnagyságban, csalódásig hűen varázsolnak a falra. Száz és száz személy jelenik meg és mozog egyszerre, mintha teljesen élő alakok volnának, s nem oly homályosan, mint a ködfátyol képeknél, hanem egészen plasztikusan.

Ezt az érdekes látványosságot lehet most naponta megtekinteni, s ajánljuk a közönségnek, hogy el ne mulassza. A helyárak hirdetési rovatunkban láthatók.”- így tudósít a mozgóképről az egykor legtekintélyesebb kolozsvári napilap, az Ellenzék 1896. december 31-i száma az egyik első kolozsvári mozgóképes vetítéses előadásról.


A mozgókép, az élethű mozgás illúzióját keltő filmvetítés hőskora ez, amikor egymástól függetlenül vagy egymás sikereiből, kudarcaiból okulva Európa-szerte más-más szabadalmak alapján jegyzett rögzítési és visszajátszási technikák jelentek meg. A filmvetítés tehát Magyarországon szinte ugyanakkor indult el, mint szülőhelyén, Franciaországban.
A mozgókép-ipar egyik központja Magyarországon a kezdetektől fogva Kolozsvár lett, ahol az első filmforgalmazók, majd az első, Kolozsvárott forgatott filmek készítői élelmes vállalkozóként ígéretes lehetőséget láttak az akkor még szemfényvesztésnek tűnő mozizás megjelenésében és térhódításában.
Udvari Andrásról, mint a legelső kolozsvári mozitulajdonosról 1907. decemberében tett említést a helyi sajtó, akit egyben az első, lokálpatrióta érzelmektől fűtött „producernek” is tekinthetünk.
„Az első kolozsvári villamos-színház december 22-én (1907) felvételeket eszközöl a Korzóról, de a filmezést a rossz időjárás miatt elhalasztják.” Néhány nap múlva a felvételek mégis elkészültek, s ezeket 1908. január 9-én vetítették le először a város közönségének Kolozsvári látkép címmel. A film öt mozzanatot mutatott be a város életéből: a városi korzót, Mátyás király szobrát, Bartók püspök temetését, valamint magyar és román táncokat.
Kolozsvár, ahol 1914-ben Janovics Jenő, a kolozsvári színház nagy tekintélyű direktora és rendezője filmgyárat alapított, nagy jelentőségű filmek és filmes egyéniségek sokaságát adta a világnak. Itt tette meg első filmes kísérleteit a később hollywoodi Oscar-díjas rendező, Kertész Mihály (Michael Curtiz), itt tanulta a „szakmát” a később világhírűvé lett rendező, Korda Sándor (Sir Alexander Korda), és itt játszotta élete összesen két filmszerepét a legnagyobb magyar tragika, Jászai Mari is.
Magyarországon a 30-as, 40-es években több száz mozi üzemelt és évente több tucat film készült (1939-ben 27, 1943-ban 54 nagyjátékfilm), köztük olyan, máig ható remekművek, mint a Hyppolit, a lakáj (1931), a Meseautó (1934), a Szent Péter esernyője (1935), az Egy bolond százat csinál (1942), vagy az Egy szoknya, egy nadrág (1943).
A Kolozsvár Mozgóképszínház a magyar filmipar kanyargós történetének hősi korszakát idézi meg, melynek időszakában hazánk a filmkészítés terén is világelsőnek számított. A Trianon Múzeum mozitermében régi filmhíradók képkockái elevenednek meg a látogatók előtt.

Kereső

 Délvidéki Magyar Golgota

busz1

amivarosnk

 

 

Névtelen

 

mozaik muzeumtura logo 445x130

online-jatek

Turul szobrok

Elérhetőségek

Villámposta: 

titkarsag@trianonmuzeum.hu
trianonmuzeum@trianonmuzeum.hu
kolozsvar@index.hu

Levelezési cím:
8100 Várpalota; Pf.107.

Számlaszám:11735005-20567376
Adószám: 18933510-2-19

További információ:
+36 30 646-7089; +36 88 372-721

Nyitva tartás

Március 1. - Október 30.
Hétfő: zárva
Kedd-csütörtök: 10:30 – 16:00
Péntek-vasárnap: 10:30 – 17:00

 

A Múzeum egész évben látogatható!

 

Külső-Magyarországiak (az 1920 után Magyarországtól elszakított területeken élők) számára a Trianon Múzeum látogatása ingyenes!

Belépőjegy áraink:

  • Felnőtt: 1200 Ft
  • Diák, Nyugdíjas: 600 Ft
  • Csoportos jegy (10 fő felett): 600 Ft
  • Családi belépő (2 felnőtt és gyermekeik): 3000 Ft
Tárlatvezetési lehetőség előzetes megbeszélés alapján.