„Még ha száz esztendeig tart is a trianoni gonoszság, még akkor is csak Magyarországnak fogjuk nevezni a Kárpátok koszorújában azt a területet, ami ezer esztendeig a mienk volt s föltétlenül megint a mienk lesz a természettörvények kérlelhetetlen következetességével. Csakhogy ezt a kiegészülést nem szabad összetett kézzel várnunk, hanem szünet nélkül, szakadatlanul munkálkodnunk is kell. A teendők legfontosabbika, a legelső, amit minden körülmények közt tennünk kell, az a ’haza’ alapos megismerése. Minden magyar embernek jól kell ismernie hazáját. Mint ahogyan az a földbirtokos, aki helyesen és jól akarja kezelni birtokát, az is kénytelen először a birtokot alaposan megismerni...

...Az a ’magyar nábob’, aki nem is tudja, mije van s nem tudja, hogy hol, mit, hogyan termelhet, az tönkre megy, birtoka ebek harmincadjára kerül! A magyar hazának birtokosai vagyunk, minden magyar ember úgy tekintse, mint birtokos családtagjai a családi birtokot s minden részét alaposan meg kell ismernünk.” (Cholnoky Jenő)

hataratkelohelyek trianon muzeumA Trianon Múzeum kiállítása arra tesz kísérletet, hogy Cholnoky Jenő intelmei szerint számba vegye és röviden ismertesse a történelmi Magyarország és Horvát-Szlavónország első világháború előtti fontosabb közúti és vasúti határátkelőhelyeit, kiegészítve korabeli és mai fényképekkel és térképrészletekkel. Az összeállítás nem szakmai vagy tudományos szempontok alapján, hanem ismeretterjesztő céllal készült azoknak, akik érdeklődést tanúsítanak a köztudatból mára már kikopott, egykori határátkelőhelyek helyszínei és mindennapjai iránt.

A magyarországi közúti fontosabb határátkelők a korábbi évszázadokban főleg kereskedelmi és történelmi jelentőségüknél fogva, valamint földrajzi illetve természeti adottságaik révén lettek ismertek. Ám a Magyar Királyság rendkívül fejlett vasúthálózatának köszönhetően ebben az időszakban a határátkelők személy- és teherforgalmának döntő többsége a vasutakon bonyolódott.

Az Osztrák-Magyar Monarchia két társországának közös határa a 19. század második felében nyitott volt: az Osztrák Császárság és a Magyar Királyság közös határát az áruk és a személyek bárhol és bármikor ellenőrzés nélkül átléphették. E határokon a szomszédos országokba történő belépés ellenőrzésének megvalósítása céljából a két társország rendvédelmi szervezeteket sem hozott létre.
Szükség volt azonban arra, hogy a dualista államszövetség külső határait ellenőrizzék. A Magyar Királyságban a határok átlépését igyekeztek elősegíteni, a szabad mozgást tekintették tehát alapesetnek. Csupán azt a kört határozták meg, amelynek az általános szabályoktól eltérően, mégis engedélyhez kötötték a határ átlépését. A kölcsönösség elve alapján a belügyminiszter állapíthatott meg útlevél kötelezettséget azon országok irányában, amelyek a Magyar Királyság polgáraitól is igényeltek útlevelet az országukba való belépéshez. Ezen országok körébe tartozott például a Román- és a Szerb Királyság.

hataratkelohelyek2 trianon muzeum

1891-től a magyar rendvédelem legtekintélyesebb szervezetét, a Magyar Királyi Csendőrséget is bevonták az ország külső határainak az őrzésébe. A Határcsendőrség volt az első korszerű magyar határőrizeti szervezet, amely a belügyminisztérium alárendeltségében a viszonylagos önállósággal működő, konszolidált magyar állam szerveként létrejött. A szervezetnél - amely az első világháború végéig eredményesen működött - már megvalósult a határőrizet, határforgalom-ellenőrzés, idegenrendészet egysége.
A határszéli csendőrség feladata volt az illetéktelen beavatkozásokat meggátolni és a szabálysértést elkövetőket elővezetni. Az ő feladatuk volt továbbá a határsértések megakadályozása, a határsértők elfogása.

hataratkelohelyek3 trianon muzeumA csendőrségnek a határőrizeti szolgálatot teljesítő része a főbb hágók mellett ellenőrizte és szükség szerint irányította a Királyi Erdőfelügyelőség, valamint az állami és járási erdőtiszteknek a határvonal erdőátvágásainak karbantartására irányuló munkáját is. Részt vettek az időnként megtartott közös román-magyar bizottságnak a határvizek ellenőrzésével foglalkozó tevékenységében, betartatták az állategészségügyi előírásokat és a pénzügyőrség határőrizeti szolgálatát is ellenőrizték.

A korabeli Európa egyik legfejlettebb és leghatékonyabb határrendészeti egységének, a magyar határszéli csendőrség sorsát annyi máshoz hasonlóan az első világháború pecsételte meg. Mivel Románia az első világháború kezdeti időszakában nem volt hadviselő fél, ezért az erdélyi határokon nem állomásozott számottevő katonai erő. A betörő román haderő csapatai a határszéli magyar csendőri erőket – akik nem láttak el militáns tevékenységet – körbezárták és megsemmisítették. A magyar csendőrök és pénzügyőrök már nem tudtak visszavonulni. Harcoltak, amíg tehették. A magyar haza határainak védelme során hősi halált halt több száz főnyi csendőr és pénzügyőr sorsa, valamint a történelmi Magyarország határállomásainak helyszíne, kiépülése és működése jórészt a feledés homályába merült.

A Trianon Múzeum kiállítása azon törekvés jegyében született, melyet Szabó Zoltán szavaival így jellemezhetünk:
„A magyar föld földrajzi valósága azért szűk, s ezáltal a magyar haza azért kicsi legtöbbünk számára, mert nem nagyon ismerjük tartalmát. Éppen ezért, ha valaki a magyar tájak sokféleségét megpróbálja tudatosítani önmaga előtt, szépségüket megpróbálja kifejezni, mondanivalójukat megpróbálja megérteni, nem csupán a maga gyönyörűségét szolgálja. Hanem tágítja és nagyobbítja az országot is. Annak, aki jól ismeri Magyarország részeinek képét, tájainak gazdagságát, városainak jellegét, a hazai föld szebb lesz, tehát kedvesebb is lesz. Több féltése és több terve fog kapcsolódni ehhez a szóhoz: Magyarország. E több féltés és több terv, több védeni való és több alkotnivaló elemeiből tevődik össze az, amit a szó a legtisztább értelmében nevezhetünk hazafiságnak.”

 

Kereső

 Délvidéki Magyar Golgota

busz1

amivarosnk

 

 

Névtelen

 

mozaik muzeumtura logo 445x130

online-jatek

Turul szobrok

Elérhetőségek

Villámposta: 

titkarsag@trianonmuzeum.hu
trianonmuzeum@trianonmuzeum.hu
kolozsvar@index.hu

Levelezési cím:
8100 Várpalota; Pf.107.

Számlaszám:11735005-20567376
Adószám: 18933510-2-19

További információ:
+36 30 646-7089; +36 88 372-721

Nyitva tartás

Március 1. - Október 30.
Hétfő: zárva
Kedd-csütörtök: 10:30 – 16:00
Péntek-vasárnap: 10:30 – 17:00

 

A Múzeum egész évben látogatható!

 

Külső-Magyarországiak (az 1920 után Magyarországtól elszakított területeken élők) számára a Trianon Múzeum látogatása ingyenes!

Belépőjegy áraink:

  • Felnőtt: 1200 Ft
  • Diák, Nyugdíjas: 600 Ft
  • Csoportos jegy (10 fő felett): 600 Ft
  • Családi belépő (2 felnőtt és gyermekeik): 3000 Ft
Tárlatvezetési lehetőség előzetes megbeszélés alapján.