|
|
"A csüggedőket elnyeli a történelem."
|
A Trianon utáni megrázkódtatás számos formában jutott kifejezésre. Készültek a csonka ország és az elcsatolt területek egyesítésének a vágyát középpontba állító irredenta alkotások, például emlékművek, szobrok, filmek, plakátok, képeslapok, versek és természetesen dalok. Az adai születésű Révfy Géza (1868–1941) [...]
Tovább
A trianoni trauma utáni évtizedek egyik legemlékezetesebb éve 1938 volt hazánkban. Ebben az évben került sor a 34. Eucharisztikus Világkongresszus és a Szent István év megrendezésére.
Tovább
Ezt a színes húsvéti mintájú távirati lapot román nyelven nyomtatták, de „Kolozsvár visszatért 1940” feliratú városi körpecséttel és Kolozsvár visszatérésének – 1940. szeptember 11. – dátumbélyegzőjével látták el.
Tovább
z a kisméretű vulkánfíber bőrönd, az 1920-as évektől egy diák iskolatáskája volt. Ezt bizonyítja a kis bőrönd belsejébe ragasztott, ceruzával kitöltött órarend is. A külső felületére a „Nem nem soha!” irredenta jelszót, alá a történelmi Magyarországot, és azon belül a csonka Magyarország térképét applikálták.
Tovább
Az össznépi magyarság számára nagy dátum volt az 1938-as és 1939-es esztendő. 1938-ban az I. bécsi döntést követően visszatért Felvidék, majd 1939-ben a Magyar Honvédség visszaszerezte Kárpátalját. Magyarországhoz így jelentős területek kerültek vissza, mindemellett az ország politikailag, gazdaságilag és morálisan is megerősödött. [...]
Tovább
A Trianon Múzeumnak otthont adó várpalotai Zichy-Waldstein kastély legimpozánsabb termét, a könyvtárszobát, nem más mint Ybl Miklós tervezte. A mennyezeten található freskó itáliai kötődésű, ugyanis a római Palazzo Rospigliosi kaszinóban található Guidó Reni által készített mesterműről lett mintázva. A kép mitológiai [...]
Tovább
Az I. világháború után megkezdődött Magyarország megszállása. A hódító csehek, szerbek és románok túlkapásaik révén, szisztematikusan kezdték eltűntetni a magyar jelenlét összes nyomát. Lecserélték a helységnevek tábláit, lerombolták a műemlékeket, letépték a középületekről a nemzeti szimbólumokat, s nem utolsó [...]
Tovább
Az Őszirózsás forradalom után I. Ferdinánd román király kihasználva a magyarországi zűravarokat, ismét hadba lépett és szabadcsapataival szisztematikusan kezdte megszállni az ország keleti felét. Habár a bukaresti békét követően szinte az egész hadseregüket le kellett szerelni, a rendelkezésükre álló minimális haderő a [...]
Tovább.jpg)
Erdély és a magyar irredentizmus nagy költője, Reményik Sándor, 1941. október 24-én hunyt el szülővárosában, Kolozsvárott. Mint ismeretes, a költő súlyos depresszióban szenvedett, amely kihatott az egészségére is. Habár 1940. augusztus 30-án végbement a II. Bécsi döntés, így szeretett városa is Magyarországhoz került vissza, [...]
Tovább
A képen látható bronzalak tótprónai és blatnicai Prónay Pál szikár, határozott és katonás alakját ábrázolja, aki a nyugat-magyarországi felkelés emblematikus személyiségévé vált. Az Őrvidék hovatartozásának konfliktusa 1919. szeptember 10-én robbant ki, amikor aláírták a saint-germaini békeszerződést. Ennek fényében [...]
Tovább
