Trianon Múzeum június 4-én megnyílt kiállítása a Trianoni békediktátum aláírásának 95. évfordulója alkalmából a békeszerződésért felelősek arcképeit mutatja be. A kiállítás a Trianon Múzeumban tekinthető meg.

Bővebben...

 

A Trianon Múzeum kiállítása hetven év óta először tárgyalja harag és részrehajlás nélkül XX. századi történelmünk sorsdöntő és végzetes esztendőinek valós történetét.

Bővebben...

A Trianon Múzeum május 15-én nyílt kiállítása a Nagy Háborút követő sorsfordító évek méltatlanul elfeledett vagy alig ismert történeteiből mutat be néhányat.

Bővebben...

„Még ha száz esztendeig tart is a trianoni gonoszság, még akkor is csak Magyarországnak fogjuk nevezni a Kárpátok koszorújában azt a területet, ami ezer esztendeig a mienk volt s föltétlenül megint a mienk lesz a természettörvények kérlelhetetlen következetességével. Csakhogy ezt a kiegészülést nem szabad összetett kézzel várnunk, hanem szünet nélkül, szakadatlanul munkálkodnunk is kell. A teendők legfontosabbika, a legelső, amit minden körülmények közt tennünk kell, az a ’haza’ alapos megismerése. Minden magyar embernek jól kell ismernie hazáját. Mint ahogyan az a földbirtokos, aki helyesen és jól akarja kezelni birtokát, az is kénytelen először a birtokot alaposan megismerni...

Bővebben...

A vesztes első világháborút követően, Magyarország területének nagyobbik részét 1918-19-ben a szomszédos államok katonailag és közigazgatásilag megszállták, majd 1920. június 4-én, a Párizs melletti Trianon kastélyban aláírt békeszerződés által szentesítve, saját államterületükhöz csatolták. Az elszakított országrészeken – Erdélyben, Felvidéken, Bácskában, Partiumban, Bánátban, Nyugat-Magyarországon, Horvátországban és Fiuméban – az évszázados magyar kulturális teljesítmények és emlékek tömeges megsemmisítése indult meg, a maradék országot pedig – ahogy akkoriban nevezték, a Csonka-Magyarországot – a területi változások szinte életképtelenségig meggyengítették.

Bővebben...

"A magyar zászló szimbóluma, érzékelhető kifejezője a magyar állam eszméjének. Zászlónk sorsa azonos a magyar állam sorsával. A megszállás alatt lévő végekről száműzték, sőt bűnjelként kezelték a magyar zászlót is. A magyar zászlóban tehát érzékelhető módon jelképezve látjuk és tiszteljük a magyar impériumot. Az Országzászló még ennél is többet jelent, ez nem csak szimbóluma a magyar állameszmének, hanem az új harcos eszköze és jelképe annak az elszánt, tántoríthatatlan küzdelemnek, melynek célja az, hogy Szent István birodalmának minden népe és minden talpalatnyi földje visszakerüljön, és újra egyesüljön az ezeréves magyar impérium alatt.” (Dr. Farkas Endre, A Bácskaiak Szövetségének ügyvezető alelnöke)

Bővebben...

„Edison ezen újabb találmánya egyike a legbámulatosabbaknak. …Nem fátyolképek ezek, hanem természethű felvételek, melyeket életnagyságban, csalódásig hűen varázsolnak a falra. Száz és száz személy jelenik meg és mozog egyszerre, mintha teljesen élő alakok volnának, s nem oly homályosan, mint a ködfátyol képeknél, hanem egészen plasztikusan.

Ezt az érdekes látványosságot lehet most naponta megtekinteni, s ajánljuk a közönségnek, hogy el ne mulassza. A helyárak hirdetési rovatunkban láthatók.”- így tudósít a mozgóképről az egykor legtekintélyesebb kolozsvári napilap, az Ellenzék 1896. december 31-i száma az egyik első kolozsvári mozgóképes vetítéses előadásról.

Bővebben...

klebesberg trianonmuzeum81920. június 4-én tették közzé a trianoni békediktátumot, amely hazánk területének több mint kétharmad részét a környező államoknak juttatta. Az elcsatolt területeken a népiskoláknak mintegy kétharmada, a középiskoláknak mintegy fele maradt. Az elkövetkező idők közoktatás- és művelődéspolitikáját nagymértékben meghatározta a trianoni határok revíziójának követelése és a keresztény-nemzeti ideológia.
Az 1920-as évek elején a fokozatos konszolidációt nagymértékben elősegítette, hogy a hazai kultúrpolitika és a közoktatásügy irányítása gróf Klebelsberg Kunó kezébe került, aki a kultúrát tartotta a fejlődés elsődleges mozgatórugójának.

Bővebben...

„Az Országgyűlés fejet hajt Balassagyarmat lakóinak és védőinek az 1919-es támadás idején a város hősies védelmében tanúsított bátor magatartása előtt, ezért az alábbi törvényt alkotja: 1. § Az Országgyűlés Balassagyarmat védőinek tántoríthatatlan bátorságát örök emlékezetül törvénybe iktatja. 2. § Az Országgyűlés Balassagyarmat városnak a „Legbátrabb Város” („Civitas Fortissima”) címet adományozza.”
(Részlet a 2005. évi XXXIX. törvénycikkből)

Bővebben...

1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy Trianon palotában azt a békediktátumot, mely területe kétharmadával megcsonkította a történelmi Magyarországot.
    A trianoni békeszerződés (vagy trianoni békediktátum) az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként, a háborúban vesztes Magyarország (mint az Osztrák-Magyar Monarchia egyik utódállama) és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai között létrejött békeszerződés volt, amely többek között az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság új határait.

Bővebben...

osszeomlastol ujrakezdesig 1A kiállítás az 1918-tól 1941-ig, a trianoni békediktátum következtében elcsatolt magyarlakta területek visszatéréséig követi nyomon a magyarországi irredenta és revíziós mozgalmak fejlődését. A bemutatott egyedülálló tárgyi- és képanyag eddig nem látott módon szemlélteti a korszak reviziós hangulatát, amely társadalom egészét áthatotta és összeforrasztotta.

Bővebben...

 irrdeneta zenek 1Az 1920-as tragikus trianoni döntést követő kétségbeesés után, az 1930-as évek végén megvalósult revíziós sikereket mámoros öröm kísérte szerte a Kárpát-medencében. A visszatérő területek magyarságának maradéktalan boldogságában az egész nemzet egy emberként osztozott.

 A trianoni döntést követő országvesztést övező össznemzeti fájdalom, valamint a visszacsatolások felett érzett öröm és mámor számos formában kifejezésre jutott, s ilyenformán a korabeli magyar zenében is külön műfajt teremtett: irredenta dalok és indulók tucatjai születtek meg.

Bővebben...

paraszti szobabelso 1

A fehér vászonra kék és piros fonállal kivarrt feliratos falvédők divatja német hatásra a 19. század második felétől kezdett el terjedni Magyarországon. A német közvetítéssel először a polgári, majd a városi munkás otthonokban jelent meg, s a 20. század elejére a paraszti háztartások konyháinak is közkedvelt dísze lett.

Bővebben...


„Soha nem felejtem el, pénteken, 13-án kezdtem el rettenetesen sírni. Akkor döbbentem rá, hogy vége az én addigi életemnek. Más éra következik, a napos oldalról az árnyékos oldalra kerültem." (Részlet a Hegyi Imrének adott interjújából.)

Szeleczky Zita 1915. április 20-án született Budapesten. Már a gimnáziumi évek alatt kitűnt színészi tehetségével, s miután elvégezte a Színiakadémiát, szinte azonnal a Nemzeti Színház ösztöndíjasa lett. Pályája a legszebb színpadi is filmes szerepekkel indult: játszotta Shakespeare VIII. Henrik című drámájában Jane Seymourt, a Szentivánéji álomban Titániát, Németh László Villámfénynél című darabjában Satát.

Bővebben...

Németh Nándor a kiemelkedő, ám Magyarországon kevéssé ismert, emigrált grafikusművész 1910-ben született. Az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskolán Helbing Ferenc és Haranghy Jenő festő-grafikusművészek voltak a mesterei. Az 1930-as években könyvillusztrátorként dolgozott, mesefilmeket rajzolt, valamint kiállítások rajzait készítette el.

1945-ben, mint annyi más hazafias magyar ember, ő is rákényszerült a Magyarországról történő emigrációra.

 

Bővebben...

A turulmadár magyar eredetmondáink mitologikus madara, ősi hitvilágunk emléke és szimbóluma, az égi hatalom és az uralkodói fensőbbség megtestesítője. Mondavilágunk tőle eredezteti a legtöbb magyar szentet adó, első királyi családunkat, az Árpád-házat, vagyis a Turul nemzetséget.
Teljes bizonyossággal nem dönthető el, hogy a turul valójában sas vagy sólyom; a mítoszok értelmezése alapján egyesek szerint sasról van szó; a nyelvi bizonyítékok a sólyom jelentés mellett szólnak.

Bővebben...

Reményik Sándor (1890-1941) a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja. Munkássága a legutóbbi időkig viszonylag ismeretlen volt Magyarországon, mert őt és költészetét 1945 után – jórészt politikai megfontolásokból – évtizedekre száműzték a magyar irodalomból. Áprily Lajos és Tompa László mellett a "helikoni triász" tagjaként az erdélyi magyar irodalom egyik vezető költőjeként tartjuk számon.
Életét egymásra hatóan két tényező határozta meg: kereszténysége és magyarsága. Reményik Sándor a sorsát vállaló, minden viszontagság ellenére is az igazságot kereső és hirdető ember volt.

Bővebben...

Az 1920-as évek egyik legnépszerűbb költőjének, a trianoni trauma leghitelesebb, legnagyobb hatású megéneklőjének állít emléket a Sajó Sándor kiállítás.
A gyűjteményben látható a páratlan szerencsével megmenekült, s egy budai pincéből kalandos úton előkerült Sajó Sándor családi hagyaték, ennek legérdekesebb eredeti dokumentumai és természetesen a legszebb Sajó költemények.

Bővebben...

magyar sors cseh 5Az első világháborút a magyar nemzet számára oly keserűen lezáró trianoni békediktátum a Felvidék tekintetében Magyarország területéből 63 ezer négyzetkilométernyi területet csatolt az új államalakulat – a Csehszlovák Köztársaság terültéhez, a homogén tömbben élő egymillió-hetvenkétezer magyarral egyetemben.
A felvidéki magyarság felszámolását az 1945. április 5-én kihirdetett csehszlovák kormányprogram (Kassai Kormányprogram) öntötte hivatalos formába. A kormányprogram a németeket és a magyarokat a kollektíve háborús bűnösökké nyilvánította.

Bővebben...

szekelyhad 3

Kiállításunkkal az Erdélyt – 1919 elején jogtalanul – megszálló román hadsereg ellen harcoló, javarészt erdélyi önkéntesekből alakult Székely Hadosztálynak és annak vezetőjének, Kratochvil Károlynak kívánunk emléket állítani.

Erdélyt az első világháborút övező titkos tárgyalások során az antant (hadba lépésének fejében) Romániának ígérte. 1916-ban a román hadsereg behatolt Erdélybe, de az egyesült osztrák-magyar és német erők rövidesen visszaverték őket. Az ellentámadás olyan sikeres volt, hogy csakhamar Románia jó része a központi hatalmak kezére került.

Bővebben...

Kereső

 Délvidéki Magyar Golgota

busz1

amivarosnk

 

 

Névtelen

 

mozaik muzeumtura logo 445x130

online-jatek

Turul szobrok

Elérhetőségek

Villámposta: 

titkarsag@trianonmuzeum.hu
trianonmuzeum@trianonmuzeum.hu
kolozsvar@index.hu

Levelezési cím:
8100 Várpalota; Pf.107.

Számlaszám:11735005-20567376
Adószám: 18933510-2-19

További információ:
+36 30 646-7089; +36 88 372-721

Nyitva tartás

November 1. - Február 28.
 
Kedd - Vasárnap: 10.30 - 15.00
 
Hétfő: szünnap
 
A Múzeum egész évben látogatható!

 

Külső-Magyarországiak (az 1920 után Magyarországtól elszakított területeken élők) számára a Trianon Múzeum látogatása ingyenes!

Belépőjegy áraink:

  • Felnőtt: 1200 Ft
  • Diák, Nyugdíjas: 600 Ft
  • Csoportos jegy (10 fő felett): 600 Ft
  • Családi belépő (2 felnőtt és gyermekeik): 3000 Ft
Tárlatvezetési lehetőség előzetes megbeszélés alapján.