Kiállításaink



Irredenta falvédők a két világháború közötti Magyarországon - Magyar paraszti enteriőr az 1930-as években

A fehér vászonra kék és piros fonállal kivarrt feliratos falvédők divatja német hatásra a 19. század második felétől kezdett el terjedni Magyarországon. 

Tovább

Magyar sors Csehszlovákiában 1945-1948

A Trianon Múzeum kiállításán korabeli felvételek és tárgyak, szívszorító visszaemlékezések segítségével szerezhetünk a deportálások, kitelepítések, a Beneš-dekrétumok történetéről hiteles képet. Az első világháborút a magyar nemzet számára oly keserűen lezáró trianoni békediktátum (..)

Tovább
 

Klebelsberg Kunó elemi népiskola

A Trianon Múzeum elemi iskolai osztálytermében arról a 20. század eleji iskolai életről szerezhetünk kézzel fogható képet, melynek hangulatát jórészt csak nagyszüleink visszaemlékezési idézik meg számunkra. A Móra és Gárdonyi elbeszéléseiben megelevenedő falusi iskola tárgyi világa, és a magyarrá, erkölcsös emberré nevelés [...]

Tovább

Zaránd Domokos, az irredenta magyar vándor

Zaránd Domokos „vállalkozásával sokat használt szegény hazájának, amelyet annyian megtaposnak, még olyanok is, akik belőle táplálkoznak. Álljon példája a hazaszeretet, hűség és áldozatosság oltárán.”

Tovább
 

Turulszobrok a Kárpát-medencében

A turulmadár magyar eredetmondáink mitologikus madara, ősi hitvilágunk emléke és szimbóluma, az égi hatalom és az uralkodói fensőbbség megtestesítője. Mondavilágunk tőle eredezteti a legtöbb magyar szentet adó, első királyi családunkat, az Árpád-házat, vagyis a Turul nemzetséget.

Tovább

Szeleczky Zita emlékszoba

Kiállításunkban a gyönyörű színésznő személyes tárgyai és dokumentumai mellett, magyarságmentő- és szervező tevékenységének szép hagyatéka látható. „Soha nem felejtem el, pénteken, 13-án kezdtem el rettenetesen sírni. Akkor döbbentem rá, hogy vége az én addigi életemnek. Más éra következik, a napos oldalról az árnyékos [...]

Tovább
 

Eredj, ha tudsz! - Reményik Sándor emlékkiállítás

Reményik Sándor (1890-1941) a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja. Munkássága a legutóbbi időkig viszonylag ismeretlen volt Magyarországon, mert őt és költészetét 1945 után – jórészt politikai megfontolásokból – évtizedekre száműzték a magyar irodalomból. Áprily Lajos és Tompa László mellett [...]

Tovább

Szántóiak napja 2017.

2017. augusztus 11-13 között A Trianoni diktátum története és következményei című vándorkiállításunknak, ezúttal Hercegszántó városa adott otthont.

Tovább
 

A trianoni fájdalom költője - Sajó Sándor

Az 1920-as évek egyik legnépszerűbb költőjének, a trianoni trauma leghitelesebb, legnagyobb hatású megéneklőjének állít emléket a Sajó Sándor kiállítás. A gyűjteményben látható a páratlan szerencsével megmenekült, s egy budai pincéből kalandos úton előkerült Sajó Sándor családi hagyaték, ennek legérdekesebb eredeti [...]

Tovább