2.

„Egyszer imára, egyszer ökölbe szorult a kezem! Vajon ez elég?! Igazságot Magyarországnak! Köszönet az emlékezetért!”
2004.08.31.
H.A.
Budapest
                                
„Ki a jó magyar? Akinek fáj Trianon. S akinek fáj, gyógyírt keres. Keressük együtt mindannyian! Soha, de soha ne fáradjunk ebbe bele!”
2004.09.01.   
Sz. H.
Budapest

„Nyolcvan év után is fáj s míg él az ember fájni fog Trianon. A kiállítást Budapestre fel kellene feltétlen vinni.”
2004.09.02.
R. M.
Debrecen


„ Nem, nem soha!” (József Attila)
„Csak az vésze el, amiről önként lemondunk.”
2004.09.08.  
T. M.
O. Gy.
Budajenő

„Járva a termeket - gyönyörködve felindultsággal – telítődik lelkem szomorúsággal és büszkeséggel. Szomorúsággal most nagyon távoli messzeségből üzen a dicső magas múlt fájdalmas szépségével; szembeállítva a sivár jelen mohó pénzhajhász magyartalansággal amit  már alig lehet elviselni; büszkeséggel ugyanakkor most akadnak még pislákoló őrhelyek – mint itt – ahol még őrzik a magyarságtudatot, a nemzet önbecsülését… de ki tudja meddig…? s vajon maradandóan-e?
Köszönet az alkotóknak! "                      
2004.09.09.
N. E.
T. J. Z. Gy.
A. E.
Budapest

Címkék: