1919. szeptember 10.
      A St. Germain-i béke

   Ezen a napon írta alá az osztrák kancellár, Karl Renner, a világháborút Ausztria számára lezáró békeszerződést a St. Germain-i kastélyban, Franciaországban.  A békeszerződés kimondta az Osztrák-Magyar Monarchia megszűnését. Ausztria elismerte Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság függetlenségét. A főbb békefeltételek közé tartozott, hogy megtiltották a monarchikus államforma helyreállítását, azaz a Habsburg-restaurációt. Szintúgy megtiltották az „Anschluss-t”, vagyis az egyesülést Németországgal, vagy bármely más állammal.
Ezzel együtt az ország nevét is meg kellett változtatni a hivatalos „Német-ausztriai Köztársaságról” Osztrák Köztársaságra. Ausztriának is súlyos jóvátételt is kellett fizetnie, külföldi érdekeltségeiről le kellett mondania, és a hadseregének maximális létszámát pedig 30.000 határozták meg.
   A legsúlyosabb következményei azonban – Trianonhoz hasonlóan – itt is a területi rendelkezések voltak: északon Cseh- és Morvaország, illetve az osztrák Szilézia tartományt Csehszlovákia kapta meg. Galíciát visszakapta az újjáéledő Lengyelország, Bukovinát pedig a Román Királyság szerezte meg.  Délen az olaszok szerezték még Tirol tartományt egészen a Brenner-hágóig, illetve az osztrák tengermelléket Trieszttel. Dalmáciát, Krajnát és Stájerország egy részét pedig a későbbi Jugoszláviához csatolták. Az Osztrák Császárság területe a háború előtt 300.005 km2-volt. Ennek több mint a kétharmadát, mintegy 220 ezer km2-t csatoltak tehát el.

   Ausztria azonban a St. Germain-i békében - egyedül a vesztesek között – kapott is területet. Magyarországnak a nyugati határsávját: Moson, Sopron és Vas vármegyék mintegy felét. Ez a vidék az elmúlt ezer év során szinte megszakítás nélkül Magyarországhoz tartozott. De a háború végén először a csehszlovákok és a jugoszlávok követelték, mint az államaikat összekötő korridort. Végül azonban az osztrák Renner kancellár szerezte meg azt hazájának. Ő azzal érvelt, hogy a területen többnyire németek élnek, továbbá Ausztriának szüksége van a termőföldekre, különben éhezés fenyegetné a fővárost, ráadásul Magyarországon pedig épp kommunista diktatúra van, ami mindenkivel ellenséges.
E szavaira a győztesek hallgattak, és Magyarországtól mintegy 4000 kilométernyi területet csatoltak Ausztriához. Ehhez azonban még a magyaroknak is volt egy-két szava….

Kép forrása: Wikipedia