"Semmi lázadás. De semmit sem engedni."

Előző kiállítások



Kézjegy, amely megpecsételte a történelmi Magyarország sorsát - A trianoni békediktátum aláírása

1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy Trianon palotában azt a békediktátumot, mely területe kétharmadával megcsonkította a történelmi Magyarországot.

Tovább

Fekete arcképcsarnok. A történelmi Magyarország szétszakításának és a közép- európai egyensúlyok lerombolásának politikai felelősei

Trianon Múzeum június 4-én megnyílt kiállítása a Trianoni békediktátum aláírásának 95. évfordulója alkalmából a békeszerződésért felelősek arcképeit mutatja be. 

Tovább
 

Vagonba zárt nemzet - A Magyar Királyi Államvasutak megszállása, kirablása és a magyar exodus 1918-1920

A Trianon Múzeum 2015. május 15-én nyílt kiállítása a Nagy Háborút követő sorsfordító évek méltatlanul elfeledett vagy alig ismert történeteiből mutat be néhányat.

Tovább

Az összeomlástól a restaurációig 1918-1921, valamint Prónay Pál és a nyugat-magyarországi felkelés

A Trianon Múzeum kiállítása a XX. századi történelmünk sorsdöntő és végzetes esztendőinek valós történetét tárgyalja.

Tovább
 

Civitas fortissima - A legbátrabb város, Balassagyarmat

„Az Országgyűlés fejet hajt Balassagyarmat lakóinak és védőinek az 1919-es támadás idején a város hősies védelmében tanúsított bátor magatartása előtt, ezért az alábbi törvényt alkotja: 1. § Az Országgyűlés Balassagyarmat védőinek tántoríthatatlan bátorságát örök emlékezetül törvénybe iktatja. 2. § Az Országgyűlés [...]

Tovább

A Székely Hadosztály honvédő harcai 1918-1919

Kiállításunkkal az Erdélyt – 1919 elején jogtalanul – megszálló román hadsereg ellen harcoló, javarészt erdélyi önkéntesekből alakult Székely Hadosztálynak és annak vezetőjének, Kratochvil Károlynak kívánunk emléket állítani.

Tovább
 

Az elpusztíthatatlan - Lerombolt magyar köztéri műemlékek a Kárpát-medencében 1918 után

Az emlékműállítások aranykora, 1867-1918. Az 1867. évi kiegyezéssel elhárultak az akadályok a nemzeti szimbólumaink használata elől.

Tovább

Az összeomlástól a revízióig. A magyar irredenta mozgalom 1918-1941 között

A kiállítás látogatói megismerkedhetnek a Szabadság téri emlékművekkel, melyeket 1945 után kivétel nélkül elpusztítottak, az „országgyarapító” Horthy Miklóssal és az örömteljes bevonulás körülményeivel a visszacsatolt területekre.

Tovább
 

Az országzászló mozgalom története

"A magyar zászló szimbóluma, érzékelhető kifejezője a magyar állam eszméjének. Zászlónk sorsa azonos a magyar állam sorsával. A megszállás alatt lévő végekről száműzték, sőt bűnjelként kezelték a magyar zászlót is. A magyar zászlóban tehát érzékelhető módon jelképezve látjuk és tiszteljük a magyar impériumot. [...]

Tovább

Irredenta dalok és zenekarok a két világháború közötti Magyarországon

Az 1920-as tragikus trianoni döntést követő kétségbeesés után, az 1930-as évek végén megvalósult revíziós sikereket mámoros öröm kísérte szerte a Kárpát-medencében. A visszatérő területek magyarságának maradéktalan boldogságában az egész nemzet egy emberként osztozott.

Tovább