|
|
"Mindent felírunk."
|
December 1-én nemzeti ünnep van Romániában, emlékeztetve mindenkit arra, hogy 1918-ban ezen a napon Gyulafehérváron mondták ki azt, hogy az erdélyi és kelet-magyarországi románok (akik nem alkottak többséget a maguknak követelt területen!) egyesülni akarnak a Román Királysággal („ókirálysággal”.)
Tovább
A katonai konvenció előzménye az volt, hogy 1918. november 3-án a Padova melletti Villa Giusti-ban a (de facto már nem létező) Osztrák-Magyar Monarchia nevében Viktor Weber és Armando Vittorio Diaz tábornokok fegyverszüneti egyezményt írtak alá. A megállapodás tételesen csak az olasz fronttal kapcsolatos dolgokat rögzítette, a demarkációs [...]
Tovább
1919–1920-ban, a történelmi Magyarország területén számos helyen jött létre olyan „államképződmény”, amely csak néhány napig, hétig állt fenn. Közéjük tartozott a szintén „kérészéletű”, 124 éve kikiáltott Lajtabánság. Létrejöttének előzménye az volt, hogy a trianoni békediktátum értelmében nem csak az Antant [...]
Tovább
A honvédség első csapatai Halminál szeptember 5-én lépték át a határt. A román féllel egyeztetve, végül 1940. szeptember 12-én masíroztak be a legkeletibb városba, Kézdivásárhelyre, másnap pedig elérték Sósmezőt, Erdély régi határát.
Tovább
A tervszerű rablás legnagyobb elszenvedője a Dunántúlon Győr volt. Augusztus második felében megszállták a gyárakat, üzemeket és kezdetét vette a berendezések leszerelése, az alapanyagoktól a kész termékekig minden mozdítható érték elszállítása. Az a legkevésbé sem érdekelte a románokat, hogy a győri gyáripar magántulajdont [...]
Tovább
Augusztus 3-án este még csak három század katona masírozott be, majd másnap követte őket a Moşoiu tábornok vezette fősereg. Kezdetét vette Budapest mintegy száznapos megszállása.
Tovább
A román propaganda több, mint egy évszázada hangoztatja azt a közönséges hazugságot, hogy 1919-ben csupán „bolsevizmus ellenes harc” folyt részükről akkor, amikor megszállták az Alföldet, majd a Tiszától északra lévő területeket, sőt Budapestet is.
Tovább
Az északi féltekén mindig december 21-ét, a téli napfordulót szokás emlegetni az év legsötétebb napjának, amikor legrövidebb a nappal és leghosszabb az éjszaka. 1920 kapcsán azonban június 4-ét emlegették sokáig a Kárpát-medence magyarjai, hiszen aznap írták alá a Párizshoz közeli Nagy Trianon palotában a békediktátumot.
Tovább
Hamarosan százöt éve lesz, hogy a magyar „békeküldöttség” kénytelen volt aláírni a ránk erőszakolt – és vérlázítóan igazságtalan – diktátumot. A június 4-hez vezető út talán kellőképpen ismert már, a közvetlen előzményekről azonban kevés szó szokott esni.
Tovább
110 évvel ezelőtt, 1915. április 20-án látta meg a napvilágot Budapesten Szeleczky Zita, a II. világháborús évek egyik legnépszerűbb magyar filmsztárja. A Trianon Múzeum állandó kiállításában a színésznő számos személyes tárgya, dokumentuma, magyarságmentő- és szervező tevékenységének bizonyítéka megtalálható. Mozitermünkben [...]
Tovább
