|
|
"Ezt a múzeumot egyszer minden magyarnak látnia kell!"
|
Az északi féltekén mindig december 21-ét, a téli napfordulót szokás emlegetni az év legsötétebb napjának, amikor legrövidebb a nappal és leghosszabb az éjszaka. 1920 kapcsán azonban június 4-ét emlegették sokáig a Kárpát-medence magyarjai, hiszen aznap írták alá a Párizshoz közeli Nagy Trianon palotában a békediktátumot.
Tovább
Hamarosan százöt éve lesz, hogy a magyar „békeküldöttség” kénytelen volt aláírni a ránk erőszakolt – és vérlázítóan igazságtalan – diktátumot. A június 4-hez vezető út talán kellőképpen ismert már, a közvetlen előzményekről azonban kevés szó szokott esni.
Tovább
110 évvel ezelőtt, 1915. április 20-án látta meg a napvilágot Budapesten Szeleczky Zita, a II. világháborús évek egyik legnépszerűbb magyar filmsztárja. A Trianon Múzeum állandó kiállításában a színésznő számos személyes tárgya, dokumentuma, magyarságmentő- és szervező tevékenységének bizonyítéka megtalálható. Mozitermünkben [...]
Tovább
Észak-Erdélyt az 1940. augusztus 30-án kihirdetett második bécsi döntés ítélte Magyarországnak, miután az 1920-as trianoni békeszerződés alapján egész Erdélyt és a Partiumot Romániához csatolták. Összesen 43 104 km2-es terület került vissza Magyarországhoz, benne a Székelyföld szinte teljes egésze. A lakosság csaknem 54 [...]
Tovább
Az első világháborúban győztes nagyhatalmak sürgetésére 1920-ban nemzetgyűlési választásokat kellett tartani Magyarországon, pedig annak végleges határai még el sem dőltek, és az ország nagy részén idegen hatalmak katonái állomásoztak. Jóllehet a nők választójogát már a Károlyi-kormány, majd a Tanácsköztársaság is [...]
Tovább
1919. december 1-jén érkezett Budapestre a párizsi békekonferencia üzenete, amelyben felszólították a magyar kormányt, hogy küldjön békedelegációt Neuilly-be. A Huszár Károly vezette minisztertanács még aznap este összeült.
Tovább
Az eredeti terv szerint Lékai Tisza feleségét követve jutott volna a miniszterelnök közelébe, azonban Korvin összetévesztette Tisza Ilonát egy másik hölggyel, így Lékai rossz irányba indult.
Tovább
A Vitézi Rend elnevezésű nemzeti szervezetet Horthy Miklós alapította 1920. augusztus 20-án, a rendbe történő felvételt elsősorban katonai kitüntetések megszerzéséhez kötötték, tagjai számára vitézi telket adományoztak és használhatták az úgynevezett vitézi címet. A személyes függő viszonyt a vitézzé avatás középkori [...]
Tovább
A tanácsköztársaság Vörös Hadserege 1919. május 30-án indított támadást az észak-keleti fronton, kb. 250 km-es hosszban a románokénál gyengébbnek ismert cseh-szlovák erők ellen. Az előre számítottnál nagyobb ellenállásba ütköztek, bár az az aggodalom szerencsére nem vált valósággá, hogy a románok a cseh legionáriusok [...]
Tovább
A Szlovák Nemzeti Tanács a bizonyíthatóan antifasiszta tevékenységet folytatottak kivételével minden magyart kitilt a politikai pártokból és a magyar sajtótermékek betiltása Szlovákiában.
Tovább
