|
|
"A csüggedőket elnyeli a történelem."
|
Ki volt az az Urmánczy Nándor, akinek díszmagyar ruhája megtekinthető a Trianon Múzeum kiállításban? Urmánczy Nándor 1868-ban született az erdélyi Maroshévízen sokgyermekes, örmény eredetű, polgári családba. 1902 és 1918 között volt képviselő, kezdetben a Szabadelvű Párt, később a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt [...]
Tovább
A cserkészet angliai megalakulása után világ körüli hódító útra indult és Magyarországon is rengeteg fiatalt szólított meg a mozgalom. Alapvető célja testben-lélekben ép, hazaszerető, önálló és talpraesett, természetbarát fiatalok jellemformálása, gyakorlati nevelésen keresztül. Nevelési módszerét Lord Robert Stephenson [...]
Tovább
A Károly-csapatkereszt, avagy a Karl-Truppenkreuz az Osztrák–Magyar Monarchia katonai emlékérem kitüntetése, amelyet IV. Károly király alapított 1916-ban azon frontharcosok részére, akik legalább 12 heti frontszolgálatot teljesítettek az I. világháború során rendfokozattól és fegyvernemtől függetlenül.
Tovább
„Egy ezeréves országnak földarabolása oly tragédia, amely visszahatással van a világ sorsára. Egy nép csak pillanatig nyugodhatik meg az erőszakban, állandó megnyugvást csak az igazság teremthet. Az igazság pedig az, hogy a nemzeteket ne erőszakkal csatolják egyik államból a másikba. Kívánjuk, hogy Magyarországtól ne szakítsanak [...]
Tovább
A Trianon Múzeum gyűjteményében őrzött eredeti, egyedi készítésű modell vitéz Szentkeresztesy Henrik repülő vezérkari ezredes, a Trianon utáni magyar légierő egyik megteremtője és a m. kir. Légügyi Hivatal (LüH) vezetője hagyatékából származik.
Tovább
A Trianon utáni megrázkódtatás számos formában jutott kifejezésre. Készültek a csonka ország és az elcsatolt területek egyesítésének a vágyát középpontba állító irredenta alkotások, például emlékművek, szobrok, filmek, plakátok, képeslapok, versek és természetesen dalok. Az adai születésű Révfy Géza (1868–1941) [...]
Tovább
A trianoni trauma utáni évtizedek egyik legemlékezetesebb éve 1938 volt hazánkban. Ebben az évben került sor a 34. Eucharisztikus Világkongresszus és a Szent István év megrendezésére.
Tovább
Ezt a színes húsvéti mintájú távirati lapot román nyelven nyomtatták, de „Kolozsvár visszatért 1940” feliratú városi körpecséttel és Kolozsvár visszatérésének – 1940. szeptember 11. – dátumbélyegzőjével látták el.
Tovább
z a kisméretű vulkánfíber bőrönd, az 1920-as évektől egy diák iskolatáskája volt. Ezt bizonyítja a kis bőrönd belsejébe ragasztott, ceruzával kitöltött órarend is. A külső felületére a „Nem nem soha!” irredenta jelszót, alá a történelmi Magyarországot, és azon belül a csonka Magyarország térképét applikálták.
Tovább
Az össznépi magyarság számára nagy dátum volt az 1938-as és 1939-es esztendő. 1938-ban az I. bécsi döntést követően visszatért Felvidék, majd 1939-ben a Magyar Honvédség visszaszerezte Kárpátalját. Magyarországhoz így jelentős területek kerültek vissza, mindemellett az ország politikailag, gazdaságilag és morálisan is megerősödött. [...]
Tovább
