|
|
"Csak a lényeget kell őriznünk. A többi jön magától."
|
Teljes nevén tótprónai és blatnicai Prónay Pál Sándor István Gábornak kardinális szerepe volt a nyugat-magyarországi felkelés megszervezésében és a soproni népszavazás kikényszerítésében. Kevesen tudják róla, hogy ősi nemesi család sarja, aki családfáját egészen IV. Béla uralkodásáig vissza tudta vezetni. A család 1279-től [...]
Tovább
A Trianon Múzeumban található Lőcse város belvárosának hiteles makettje. Első írásos dokumentumok a város 1249-ben említik elsőként, mely jó fekvése és átfogó kereskedelmi kapcsolatai révén, gyorsan növekedett az elmúlt évszázadokban. A XIII. században a Szepességbe beáramló német lakosok által igen fontos gazdasági és [...]
Tovább
Az elszakított területeken kézről kézre jártak az „illegális” irredenta témájú relikviák, amelyek a magyar lakosságot kitartásra buzdították. A Trianon utáni években ugyanis szigorúan tilos volt nemzeti ünnepeket megtartani, Nagy-Magyarországot, vagy egyáltalán magyar jelképet birtokolni. Még azért is börtön vagy kitoloncolás [...]
Tovább
A Trianon Múzeum a teljesség igényével gyűjti a Trianon utáni Magyarország hangulatát hitelesen visszaadó alkotásokat, így a filmművészet tárgyi emlékeit is. A magyar filmgyártás a két világháború közötti korszakban első virágkorát élte. Egyre-másra jöttek ki a hazai filmremekek a stúdiókból, mialatt a hazai rendezők, [...]
Tovább
A magyar történelem egyik igen jelentős városai közé sorolható Ungvár. Erődítménye feltehetően már a IX. századtól itt állt, amely az Árpád-házi királyok alatt folyamatosan fejlődött. A tatárjárás után, IV. Béla király tette meg Ung vármegye székhelyévé a várból és környékéből álló kistelepülést, amely egyhamar [...]
Tovább
A két világháború közötti Magyarország egyik méltán legkedveltebb társasjátéka a képen látható Szeressük vissza Nagy-Magyarországot és Kerképártúra száz magyar városba címmel vált közismerté. Az eredeti játék Pályi Jenő alkotása, ami több változatban is forgalomba került, több szabálya is ismert. A doboz tartalma [...]
Tovább
A kiváló hegedűművész, dalszerző és nótaíró, Murgács Kálmán egyike volt a XX. század méltatlanul feledésre ítéltetett irredenta művészeinek. Murgács 1893 szeptember 23-án látta meg a napvilágot Szepsiszentgyörgyön. A zeneiskola elvégzése után belügyminisztériumi alkalmazott lett, majd a jegyzőárvaház segítségével [...]
Tovább
A Kárpát-medence évszázadokon át egy tökéletes gazdasági egységet alkotott, amely szinte teljesen önellátóvá tette az ország lakosságát. A Magyar Királyság területén ugyanis jól működött a munkamegosztás a földrajzi tájegységek között. Az Alföld és a dombságok népe főként élelmiszert állította elő, míg a hegyvidék [...]
Tovább
I. Bécsi döntés falvédő A XIX. század végétől kezdve a falvédők, - más néven faliszőnyegek - igen elterjedt kellékei voltak a konyha, hálószoba és nappali díszítésének. Az ebédlőasztalok mellett, az ágyak fölött és a könyvespolcok szomszédságában gyakorta került felszögelésre az igen népszerű szőttes. Egyfelől [...]
Tovább
Sajó Sándor fotó A Trianon Múzeum méltó emléket kíván állítani a felvidéki születésű, egyik legnagyobb magyar irredenta költőnknek, Sajó Sándornak is. Sajó Sándor 1868. november 13-án látta meg a napvilágot Ipolyságon. Elemi iskolája elvégzése után a Selmecbányai Evangélikus Líceumban végezte középiskolai tanulmányait, [...]
Tovább
