"Szeressük vissza Magyarországot!"

Kincsek a raktárból



Kincsek a raktárból 35.

A képen látható bronzalak tótprónai és blatnicai Prónay Pál szikár, határozott és katonás alakját ábrázolja, aki a nyugat-magyarországi felkelés emblematikus személyiségévé vált. Az Őrvidék hovatartozásának konfliktusa 1919. szeptember 10-én robbant ki, amikor aláírták a saint-germaini békeszerződést. Ennek fényében [...]

Tovább

Kincsek a raktárból 34.

Teljes nevén tótprónai és blatnicai Prónay Pál Sándor István Gábornak kardinális szerepe volt a nyugat-magyarországi felkelés megszervezésében és a soproni népszavazás kikényszerítésében. Kevesen tudják róla, hogy ősi nemesi család sarja, aki családfáját egészen IV. Béla uralkodásáig vissza tudta vezetni. A család 1279-től [...]

Tovább
 

Kincsek a raktárból 33.

A Trianon Múzeumban található Lőcse város belvárosának hiteles makettje. Első írásos dokumentumok a város 1249-ben említik elsőként, mely jó fekvése és átfogó kereskedelmi kapcsolatai révén, gyorsan növekedett az elmúlt évszázadokban. A XIII. században a Szepességbe beáramló német lakosok által igen fontos gazdasági és [...]

Tovább

Kincsek a raktárból 32.

Az elszakított területeken kézről kézre jártak az „illegális” irredenta témájú relikviák, amelyek a magyar lakosságot kitartásra buzdították. A Trianon utáni években ugyanis szigorúan tilos volt nemzeti ünnepeket megtartani, Nagy-Magyarországot, vagy egyáltalán magyar jelképet birtokolni. Még azért is börtön vagy kitoloncolás [...]

Tovább
 

Kincsek a raktárból 31.

A Trianon Múzeum a teljesség igényével gyűjti a Trianon utáni Magyarország hangulatát hitelesen visszaadó alkotásokat, így a filmművészet tárgyi emlékeit is. A magyar filmgyártás a két világháború közötti korszakban első virágkorát élte. Egyre-másra jöttek ki a hazai filmremekek a stúdiókból, mialatt a hazai rendezők, [...]

Tovább

Kincsek a raktárból 30.

A magyar történelem egyik igen jelentős városai közé sorolható Ungvár. Erődítménye feltehetően már a IX. századtól itt állt, amely az Árpád-házi királyok alatt folyamatosan fejlődött. A tatárjárás után, IV. Béla király tette meg Ung vármegye székhelyévé a várból és környékéből álló kistelepülést, amely egyhamar [...]

Tovább
 

Kincsek a raktárból 29.

A két világháború közötti Magyarország egyik méltán legkedveltebb társasjátéka a képen látható Szeressük vissza Nagy-Magyarországot és Kerképártúra száz magyar városba címmel vált közismerté. Az eredeti játék Pályi Jenő alkotása, ami több változatban is forgalomba került, több szabálya is ismert. A doboz tartalma [...]

Tovább

Kincsek a raktárból 28.

A kiváló hegedűművész, dalszerző és nótaíró, Murgács Kálmán egyike volt a XX. század méltatlanul feledésre ítéltetett irredenta művészeinek. Murgács 1893 szeptember 23-án látta meg a napvilágot Szepsiszentgyörgyön. A zeneiskola elvégzése után belügyminisztériumi alkalmazott lett, majd a jegyzőárvaház segítségével [...]

Tovább
 

Kincsek a raktárból 27.

A Kárpát-medence évszázadokon át egy tökéletes gazdasági egységet alkotott, amely szinte teljesen önellátóvá tette az ország lakosságát. A Magyar Királyság területén ugyanis jól működött a munkamegosztás a földrajzi tájegységek között. Az Alföld és a dombságok népe főként élelmiszert állította elő, míg a hegyvidék [...]

Tovább

Kincsek a raktárból 26.

I. Bécsi döntés falvédő   A XIX. század végétől kezdve a falvédők, - más néven faliszőnyegek - igen elterjedt kellékei voltak a konyha, hálószoba és nappali díszítésének. Az ebédlőasztalok mellett, az ágyak fölött és a könyvespolcok szomszédságában gyakorta került felszögelésre az igen népszerű szőttes. Egyfelől [...]

Tovább