"Semmi lázadás. De semmit sem engedni."

Kincsek a raktárból



Kincsek a raktárból 39.

A Trianon Múzeumnak otthont adó várpalotai Zichy-Waldstein kastély legimpozánsabb termét, a könyvtárszobát, nem más mint Ybl Miklós tervezte. A mennyezeten található freskó itáliai kötődésű, ugyanis a római Palazzo Rospigliosi kaszinóban található Guidó Reni által készített mesterműről lett mintázva. A kép mitológiai [...]

Tovább

Kincsek a raktárból 38.

Az I. világháború után megkezdődött Magyarország megszállása. A hódító csehek, szerbek és románok túlkapásaik révén, szisztematikusan kezdték eltűntetni a magyar jelenlét összes nyomát. Lecserélték a helységnevek tábláit, lerombolták a műemlékeket,  letépték a középületekről a nemzeti szimbólumokat, s nem utolsó [...]

Tovább
 

Kincsek a raktárból 37.

Az Őszirózsás forradalom után I. Ferdinánd román király kihasználva a magyarországi zűravarokat, ismét hadba lépett és szabadcsapataival  szisztematikusan kezdte megszállni az ország keleti felét. Habár a bukaresti békét követően szinte az egész hadseregüket le kellett szerelni, a rendelkezésükre álló minimális haderő a [...]

Tovább

Kincsek a raktárból 36.

Erdély és a magyar irredentizmus nagy költője, Reményik Sándor, 1941. október 24-én hunyt el szülővárosában, Kolozsvárott. Mint ismeretes, a költő súlyos depresszióban szenvedett, amely kihatott az egészségére is. Habár 1940. augusztus 30-án végbement a II. Bécsi döntés, így szeretett városa is Magyarországhoz került vissza, [...]

Tovább
 

Kincsek a raktárból 35.

A képen látható bronzalak tótprónai és blatnicai Prónay Pál szikár, határozott és katonás alakját ábrázolja, aki a nyugat-magyarországi felkelés emblematikus személyiségévé vált. Az Őrvidék hovatartozásának konfliktusa 1919. szeptember 10-én robbant ki, amikor aláírták a saint-germaini békeszerződést. Ennek fényében [...]

Tovább

Kincsek a raktárból 34.

Teljes nevén tótprónai és blatnicai Prónay Pál Sándor István Gábornak kardinális szerepe volt a nyugat-magyarországi felkelés megszervezésében és a soproni népszavazás kikényszerítésében. Kevesen tudják róla, hogy ősi nemesi család sarja, aki családfáját egészen IV. Béla uralkodásáig vissza tudta vezetni. A család 1279-től [...]

Tovább
 

Kincsek a raktárból 33.

A Trianon Múzeumban található Lőcse város belvárosának hiteles makettje. Első írásos dokumentumok a város 1249-ben említik elsőként, mely jó fekvése és átfogó kereskedelmi kapcsolatai révén, gyorsan növekedett az elmúlt évszázadokban. A XIII. században a Szepességbe beáramló német lakosok által igen fontos gazdasági és [...]

Tovább

Kincsek a raktárból 32.

Az elszakított területeken kézről kézre jártak az „illegális” irredenta témájú relikviák, amelyek a magyar lakosságot kitartásra buzdították. A Trianon utáni években ugyanis szigorúan tilos volt nemzeti ünnepeket megtartani, Nagy-Magyarországot, vagy egyáltalán magyar jelképet birtokolni. Még azért is börtön vagy kitoloncolás [...]

Tovább
 

Kincsek a raktárból 31.

A Trianon Múzeum a teljesség igényével gyűjti a Trianon utáni Magyarország hangulatát hitelesen visszaadó alkotásokat, így a filmművészet tárgyi emlékeit is. A magyar filmgyártás a két világháború közötti korszakban első virágkorát élte. Egyre-másra jöttek ki a hazai filmremekek a stúdiókból, mialatt a hazai rendezők, [...]

Tovább

Kincsek a raktárból 30.

A magyar történelem egyik igen jelentős városai közé sorolható Ungvár. Erődítménye feltehetően már a IX. századtól itt állt, amely az Árpád-házi királyok alatt folyamatosan fejlődött. A tatárjárás után, IV. Béla király tette meg Ung vármegye székhelyévé a várból és környékéből álló kistelepülést, amely egyhamar [...]

Tovább