|
|
"Ezt a múzeumot egyszer minden magyarnak látnia kell!"
|
A Kassai kriptában – Irredenta színmű Az irredentizmus eszméje a magyar társadalom minden rétegét megfogta, így a szélsőjobboldali irányzatokét is. Ennek egyik limitált példányszámban kiadott, majd sokáig betiltott kiadványát is őrzi a Trianon Múzeum. A Kassai kriptában – Irredenta színmű egy felvonásban című alkotást [...]
Tovább
A magyar Felvidék visszatért Az I. Bécsi döntés következtében hazánk visszakapta a felvidék többségében magyarok lakta területeit. Az országban és a visszacsatolt területeken eufória lett úrrá, felvonulások, ünnepségek kezdődtek, szinte minden újság vezércikkben közölte a kivételes eseményt. Erről tudósít Magyarország [...]
Tovább
Kassai mini kulacs A trianoni békediktátumot követően sorra alakultak olyan szervezetek, amelyek vissza kívánták állítani Magyarország ezer éves határait. Ezt a mozgalmat gyűjtőnévként nevezzük irredenta mozgalomnak, amely mind országhatáron belül mind kívül több ezer követővel rendelkezett. A Szent Istváni Magyarország [...]
Tovább.jpg)
Irredenta szoborcsoport – Észak Magyarország Irredenta szoborcsoportja Budapesten, a Szabadság téren került elhelyezésre 1921 január 16-án. A trianoni fájdalomnak mementót állító, egyedülálló művészeti alkotás elkészítésére az ország négy legnevesebb szobrászának pályázatát fogadták el, akik egyedülálló szimbolikával [...]
Tovább.jpg)
Országzászló avatás Dernőn Az országzászló mozgalom létrehozója a trianoni fájdalom volt, s azon a felismerésen alapult, hogy az ugyanazon nemzethez tartozók összetartozása megmarad akkor is, ha a közösségeket határok választják el egymástól. A két világháború között az egész országra kiterjedő mozgalom a budapesti [...]
Tovább
Mária Terézia-emlékmű A Mária Terézia-emlékmű a többségében magyarok és németek lakta Pozsonyban volt található. A monumentális szobrot Fadrusz János tervezte Magyarország ezeréves fennállásának évfordulójára, amely 1894-ben készült el, s lett a történelmi magyar város emblematikus látképe. A kétszeres embernagyságú [...]
Tovább
A Gerlakfalvi-csúcs Millenáris táblájának töredéke A történelmi Magyarország legmagasabb pontján, a Gerlakfalvi-csúcson (2665 m) helyezett el egy emléktáblát a Magyarországi Kárpátegyesület 1896-ban az ezeréves Magyarország évfordulójára. Ezt a műemléket 1920 nyarán felrobbantották és darabjait szétszórták. A darabok [...]
Tovább
A lőcsei Honvéd-szobor története Az aranyozott vasszobor öntvényt Faragó József helyi szobrász készítette Lőcse város megbízásából. Az alkotást 1873. május 21-én avatták fel, mely a branyiszkói csatában hősiesen harcoló magyar, német és szlovák katonáknak állított méltó emléket. A branyiszkói csata a magyar hadtörténelem [...]
Tovább
BERCSÉNYI MIKLÓS ÚJRATEMETÉSE Gróf Bercsényi Miklós volt az újkortörténelem egyik legkiválóbb magyar hadvezére. Katonai pályája során részt vett 1686-ban Buda visszafoglalásánál, majd pedig Szeged várkapitánya lett. 1687-től aranysarkantyús vitéz, majd 1691-től Ung vármegye főispánja. Mint ahogy sok főnemest, az ő [...]
Tovább
APPONYI ALBERT HALÁLA 1933. február 7-én 16:30 perckor egy országot megrázó hír érkezett be az MTI tudósítójához. Gróf Apponyi Albert hosszú, súlyos betegség után elhunyt Genfben. A rádió, azonnal közölte a gyászhírt, február 8-án pedig szinte az összes napilap vezércikként tüntette fel a történteket. A tragikus eset [...]
Tovább
