|
|
"Szeressük vissza Magyarországot!"
|
I. Bécsi döntés falvédő A XIX. század végétől kezdve a falvédők, - más néven faliszőnyegek - igen elterjedt kellékei voltak a konyha, hálószoba és nappali díszítésének. Az ebédlőasztalok mellett, az ágyak fölött és a könyvespolcok szomszédságában gyakorta került felszögelésre az igen népszerű szőttes. Egyfelől [...]
Tovább
Sajó Sándor fotó A Trianon Múzeum méltó emléket kíván állítani a felvidéki születésű, egyik legnagyobb magyar irredenta költőnknek, Sajó Sándornak is. Sajó Sándor 1868. november 13-án látta meg a napvilágot Ipolyságon. Elemi iskolája elvégzése után a Selmecbányai Evangélikus Líceumban végezte középiskolai tanulmányait, [...]
Tovább
A Kassai kriptában – Irredenta színmű Az irredentizmus eszméje a magyar társadalom minden rétegét megfogta, így a szélsőjobboldali irányzatokét is. Ennek egyik limitált példányszámban kiadott, majd sokáig betiltott kiadványát is őrzi a Trianon Múzeum. A Kassai kriptában – Irredenta színmű egy felvonásban című alkotást [...]
Tovább
A magyar Felvidék visszatért Az I. Bécsi döntés következtében hazánk visszakapta a felvidék többségében magyarok lakta területeit. Az országban és a visszacsatolt területeken eufória lett úrrá, felvonulások, ünnepségek kezdődtek, szinte minden újság vezércikkben közölte a kivételes eseményt. Erről tudósít Magyarország [...]
Tovább
Kassai mini kulacs A trianoni békediktátumot követően sorra alakultak olyan szervezetek, amelyek vissza kívánták állítani Magyarország ezer éves határait. Ezt a mozgalmat gyűjtőnévként nevezzük irredenta mozgalomnak, amely mind országhatáron belül mind kívül több ezer követővel rendelkezett. A Szent Istváni Magyarország [...]
Tovább.jpg)
Irredenta szoborcsoport – Észak Magyarország Irredenta szoborcsoportja Budapesten, a Szabadság téren került elhelyezésre 1921 január 16-án. A trianoni fájdalomnak mementót állító, egyedülálló művészeti alkotás elkészítésére az ország négy legnevesebb szobrászának pályázatát fogadták el, akik egyedülálló szimbolikával [...]
Tovább.jpg)
Országzászló avatás Dernőn Az országzászló mozgalom létrehozója a trianoni fájdalom volt, s azon a felismerésen alapult, hogy az ugyanazon nemzethez tartozók összetartozása megmarad akkor is, ha a közösségeket határok választják el egymástól. A két világháború között az egész országra kiterjedő mozgalom a budapesti [...]
Tovább
Mária Terézia-emlékmű A Mária Terézia-emlékmű a többségében magyarok és németek lakta Pozsonyban volt található. A monumentális szobrot Fadrusz János tervezte Magyarország ezeréves fennállásának évfordulójára, amely 1894-ben készült el, s lett a történelmi magyar város emblematikus látképe. A kétszeres embernagyságú [...]
Tovább
A Gerlakfalvi-csúcs Millenáris táblájának töredéke A történelmi Magyarország legmagasabb pontján, a Gerlakfalvi-csúcson (2665 m) helyezett el egy emléktáblát a Magyarországi Kárpátegyesület 1896-ban az ezeréves Magyarország évfordulójára. Ezt a műemléket 1920 nyarán felrobbantották és darabjait szétszórták. A darabok [...]
Tovább
A lőcsei Honvéd-szobor története Az aranyozott vasszobor öntvényt Faragó József helyi szobrász készítette Lőcse város megbízásából. Az alkotást 1873. május 21-én avatták fel, mely a branyiszkói csatában hősiesen harcoló magyar, német és szlovák katonáknak állított méltó emléket. A branyiszkói csata a magyar hadtörténelem [...]
Tovább
