"A csüggedőket elnyeli a történelem."

Kincsek a raktárból



Kincsek a raktárból 25.

Sajó Sándor fotó   A Trianon Múzeum méltó emléket kíván állítani a felvidéki születésű, egyik legnagyobb magyar irredenta költőnknek, Sajó Sándornak is. Sajó Sándor 1868. november 13-án látta meg a napvilágot Ipolyságon. Elemi iskolája elvégzése után a Selmecbányai Evangélikus Líceumban végezte középiskolai tanulmányait, [...]

Tovább

Kincsek a raktárból 25.

A Kassai kriptában – Irredenta színmű   Az irredentizmus eszméje a magyar társadalom minden rétegét megfogta, így a szélsőjobboldali irányzatokét is. Ennek egyik limitált példányszámban kiadott, majd sokáig betiltott kiadványát is őrzi a Trianon Múzeum.  A Kassai kriptában – Irredenta színmű egy felvonásban című alkotást [...]

Tovább
 

Kincsek a raktárból 24.

A magyar Felvidék visszatért   Az I. Bécsi döntés következtében hazánk visszakapta a felvidék többségében magyarok lakta területeit. Az országban és a visszacsatolt területeken eufória lett úrrá, felvonulások, ünnepségek kezdődtek, szinte minden újság vezércikkben közölte a kivételes eseményt. Erről tudósít Magyarország [...]

Tovább

Kincsek a raktárból 23.

Kassai mini kulacs   A trianoni békediktátumot követően sorra alakultak olyan szervezetek, amelyek vissza kívánták állítani Magyarország ezer éves határait. Ezt a mozgalmat gyűjtőnévként nevezzük irredenta mozgalomnak, amely mind országhatáron belül mind kívül több ezer követővel rendelkezett. A Szent Istváni Magyarország [...]

Tovább
 

Kincsek a raktárból 22.

Irredenta szoborcsoport – Észak   Magyarország Irredenta szoborcsoportja Budapesten, a Szabadság téren került elhelyezésre 1921 január 16-án. A trianoni fájdalomnak mementót állító, egyedülálló művészeti alkotás elkészítésére az ország négy legnevesebb szobrászának pályázatát fogadták el, akik egyedülálló szimbolikával [...]

Tovább

Kincsek a raktárból 21.

Országzászló avatás Dernőn   Az országzászló mozgalom létrehozója a trianoni fájdalom volt, s azon a felismerésen alapult, hogy az ugyanazon nemzethez tartozók összetartozása megmarad akkor is, ha a közösségeket határok választják el egymástól. A két világháború között az egész országra kiterjedő mozgalom a budapesti [...]

Tovább
 

Kincsek a raktárból 20.

Mária Terézia-emlékmű   A Mária Terézia-emlékmű a többségében magyarok és németek lakta Pozsonyban volt található. A monumentális szobrot Fadrusz János tervezte Magyarország ezeréves fennállásának évfordulójára, amely 1894-ben készült el, s lett a történelmi magyar város emblematikus látképe. A kétszeres embernagyságú [...]

Tovább

Kincsek a raktárból 19.

A Gerlakfalvi-csúcs Millenáris táblájának töredéke A történelmi Magyarország legmagasabb pontján, a Gerlakfalvi-csúcson (2665 m) helyezett el egy emléktáblát a Magyarországi Kárpátegyesület 1896-ban az ezeréves Magyarország évfordulójára. Ezt a műemléket 1920 nyarán felrobbantották és darabjait szétszórták. A darabok [...]

Tovább
 

Kincsek a raktárból 18.

A lőcsei Honvéd-szobor története Az aranyozott vasszobor öntvényt Faragó József helyi szobrász készítette Lőcse város megbízásából. Az alkotást 1873. május 21-én avatták fel, mely a branyiszkói csatában hősiesen harcoló magyar, német és szlovák katonáknak állított méltó emléket. A branyiszkói csata a magyar hadtörténelem [...]

Tovább

Kincsek a raktárból 17.

BERCSÉNYI MIKLÓS ÚJRATEMETÉSE   Gróf Bercsényi Miklós volt az újkortörténelem egyik legkiválóbb magyar hadvezére. Katonai pályája során részt vett 1686-ban Buda visszafoglalásánál, majd pedig Szeged várkapitánya lett. 1687-től aranysarkantyús vitéz, majd 1691-től Ung vármegye főispánja. Mint ahogy sok főnemest, az ő [...]

Tovább