"Semmi lázadás. De semmit sem engedni."

Kincsek a raktárból 20.

Mária Terézia-emlékmű

Mária Terézia-emlékmű

 

A Mária Terézia-emlékmű a többségében magyarok és németek lakta Pozsonyban volt található. A monumentális szobrot Fadrusz János tervezte Magyarország ezeréves fennállásának évfordulójára, amely 1894-ben készült el, s lett a történelmi magyar város emblematikus látképe.

A kétszeres embernagyságú alkotás carrarai márványból készült, mely a magyar díszruhában lovon ülő Mária Teréziát, az őt jobbján kísérő közvitézt és az őket követő főnemest ábrázolja. A szobor szimbolikájában kifejezi a magyar uralkodó fenségét, a nemesség hűségét és a köznép alázatát. A szobor történelmi jelentése az 1741-es pozsonyi országgyűlés pillanatát idézi, ahol a királyné a magyar rendekhez könyörgött, hogy koronáját védjék meg a poroszokkal szembeni örökösödési háborúban. A kiváló gyászbeszéd után a nemesek a „Vitam et Sanguinem pro rege nostro”, azaz életemet és véremet királyomért felkiáltással támogatták az uralkodónőt, amelynek „Vitam et Sanguinem” jelmondata a szobor talpazatán volt fellelhető.  

1921. októberében 26-27-én csehszlovák légionáriusok barbár cselekedetének köszönhetően a szobrot a felismerhetetlenségig darabokra zúzták. A törmelékeinek egy részét az itt őslakos magyarok és németek évekig bújtatták házaikban. Az egyik ilyen rejtegetett szobordarabot őrzi a Trianon Múzeum is, amely Mária Terézia hajfonatából származik.

Címkék: