Kiállításunkkal az Erdélyt – 1919 elején jogtalanul – megszálló román hadsereg ellen harcoló, javarészt erdélyi önkéntesekből alakult Székely Hadosztálynak és annak vezetőjének, Kratochvil Károlynak kívánunk emléket állítani.
Erdélyt az első világháborút övező titkos tárgyalások során az antant (hadba lépésének fejében) Romániának ígérte. 1916-ban a román hadsereg behatolt Erdélybe, de az egyesült osztrák-magyar és német erők rövidesen visszaverték őket. Az ellentámadás olyan sikeres volt, hogy csakhamar Románia jó része a központi hatalmak kezére került.
Románia 1918 elején kénytelen volt letenni a fegyvert, ezzel megszegve az antanttal kötött szerződését. Ez a tény azonban nem gátolta meg abban, hogy 1918 őszén ismét bejelentse igényét Erdélyre, amit az év végén katonai bevonulással is nyomatékosított.
Az 1916-os román megszállás rendkívül negatív tapasztalataitól indíttatott székely önkéntesek azonban fegyverrel kívántak szembeszállni a megszállókkal. Felvették a kapcsolatot Erdély katonai parancsnokával, Kratochvil Károllyal és vezetésével megalakították a Székely Hadosztályt.
A Székely Hadosztály, elszánt akarattal – dacára a mind hevesebb román támadásoknak, az akkori magyar kormányok velük szemben tanúsított egyre ellenségesebb magatartásának, valamint az elégtelen hadianyag és létszámutánpótlásnak –hősiesen kitartott a küzdelmekben.
1919. április 13-án nagy erejű román támadás kezdődött a teljes fronton, nem sokkal később pedig aláírták a fegyverletételről szóló egyezményt Nyírbaktán. A tiszteket és a legénységet internálták. Kratochvilt és néhány tiszttársát az internálás után a román állam közbiztonsága és védőképessége ellen elkövetett bűntett miatt haditörvényszék elé állították, és a legszigorúbb szamosújvári börtönben tartották fogva. Hosszú procedúra után, éppen csak elkerülték a halálbüntetést. A Hadosztály néhány, a fő seregtesttől elszakított része tovább folytatta a magányos harcot a felvidéki hadszíntéren, újabb dicsőséget szerezve a székely katonáknak.
A román megszállás mind több atrocitással járt Erdélyben. De mind közül a legszörnyűbb az 1919. április 19-ei köröstárkányi mészárlás volt, ahol a Székely Hadosztály magatartásán felbőszült románok a templom előtt összeterelték a lakosságot, és 91 embert lemészároltak. 204 árva maradt a meggyilkolt emberek után. A román hatalom később a sírkövekről levésette az április 19-i dátumot, nehogy valakinek feltűnjék az azonos napon elhunyt sok áldozat. Az eseményekről hivatalosan ma sem tud a román történetírás.
A Székely Hadosztály egykori tagjai a teljes megszállás után is tartották a kapcsolatot, és megalakították a Székely Hadosztály Egyesületet, melynek célja a Hadosztály emlékének ápolása, az egykori harcosok erkölcsi – anyagi támogatása mellett, a revízió ügyének előrelendítése volt.
A Kratochvil parancsnok irathagyatékában található iratok reprodukcióiból és a hősi ellenállás megrendítő eseményeit bemutató dokumentumokból álló kiállítás a múzeum emeletén látható.