Bajcsi Ildikó a Clió Intézettől, az előadásában az 1918-20-as államváltozás történeti interpretációit, vagyis Trianon értelmezéseit vizsgálja a szlovák és a magyar történetírásban. Nemcsak összehasonlítja a két nemzet legfontosabb történeti narratíváit a témában, de kitér azokra a történeti mítoszokra és sztereotípiákra, amelyek a két háború közötti időszaktól mindmáig nagyban meghatározzák Trianon emlékezetét mindkét fél esetében.

 

Sztancs Gábor történész, előadásának középpontjában a Sáros vármegyében kialakuló és magyar asszimiláció egyik formájaként létrejövő keleti-szlovákság kulturális megszerveződése és a politikai mozgalommá válása áll. A magyar kormányzatok asszimilációs politikájának vármegyei szinten történő megjelenését mutatja be, hogyan is jött létre a térség egyik nyelvjárásból először kulturális, társadalmi egyesület, majd az 1918-as események hatására és az csehszlovák területi igények következtében miként fejlődött politikai mozgalommá és a Magyarországhoz ragaszkodásuk jelenként milyen körülmények között kiáltották ki Kelet-Szlovák Népköztársaságot Kassán.

 

Bese László a komáromi Selye János Egyetemről, jelen előadásában arra szeretne rávilágítani, hogy az elmúlt évtizedekben a (cseh-)szlovák államhatalom aktuális politikai igényei miként deformálták a történelemtankönyvek tartalmát, különös tekintettel a magyarokra. A második világháborútól egészen napjainkig végigkövethetjük, hogy az először szovjet, majd cseh és szlovák szerzők hogyan viszonyultak közösségünkhöz és annak fontos történelmi eseményeihez. Lényeges adalék annak szemügyre vétele is, hogy különösen a szocializmus évtizedeiben a tankönyvszerzők rendszerszinten alkalmazták az ellenségkép-alkotást, amit később a nemzeti narratívák váltottak fel.

 

A konferencián munkatársunk, Bencze Dávid, szervezői feladatai mellett egy előadással is képviseli az Intézményünket. Elmondasa szerint a martosi Esterházy Közéleti Táborba olyan vitára ösztönző előadással készül, ahol az impériumváltás helyi eseményeire fókuszálva, levéltári források bevonásával, az eddigi narratívák megdöntésére törekszik. 

Minden történelem, és a téma iránt érdeklődőt szeretettel várunk Martosra.

 

A Nemzetpolitikai Kutatóintézet és az Esterházy Akadémia közös szervezésében első alkalommal kerül megrendezésre az Esterházy Közéleti Tábor, melynek célja, hogy szakmai továbbképzést biztosítson a nemzetpolitika, a történelem, a nemzetközi kapcsolatok, valamint a politikatudományok iránt érdeklődő magyarországi és külhoni magyar egyetemi hallgatóknak, doktoranduszoknak és fiatal kutatóknak.

A tábor fókuszában három téma áll: Felvidék, mint a tábornak otthont adó régió, a szomszédos Ukrajnában zajló háború, valamint a nemzetpolitika. Felvidéken 2021 októberében a Szövetség párt megalakulásával új periódus kezdődött a szlovákiai magyar politikában, emellett 2022 őszén Szlovákiában megyei és helyi önkormányzati választásokat tartanak. A 2022 februárjában kirobban orosz-ukrán háború Kárpátaljára is jelentős hatással van, és alapjaiban fogja újraformálni a kisebbségekkel kapcsolatos értelmezési kereteket. Ezek az események a nemzetpolitikát is jelentősen befolyásolják, újabb kihívások elé állítják. Az Esterházy Közéleti Táborban társadalompolitikai, szlovák belpolitikai, demográfiai, szomszédságpolitikai témákat kívánnak körbejárni. A fentiek elemzésében, a folyamatok megértésében műhely- és panelbeszélgetésekre kerül sor a területek elismert szakértőivel és kutatóival. A tábor kitüntetett célja, hogy lehetőséget biztosítson – a témák megismerésén túl – a résztvevők elméleti, gyakorlati elmélyülésére és szakmai készségeik fejlesztésére.

A szakmai és tudományos műhelyek mellett lehetőség nyílik kötetlen beszélgetésekre, az előadókkal való szabad eszme- és tapasztalatcserére. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet és az Esterházy Akadémia által szervezett közéleti tábor műhely és találkozási pont kíván lenni a kurrens közéleti és politikai témák iránt érdeklődő egyetemi hallgatók és fiatal kutatók számára.