Ünnepélyes keretek között avatta fel Régi magyar szőlőfajták tanösvényét Badacsonytomajon a Trianon Múzeum. A megnyitót a témában megtartott konferencia és bormustra kísérte.

A Trianon Múzeum a bor nemzetösszetartó erejét felismerve, újszerű projektjei révén vállal szerepet az egyedülálló magyar borvilág újjáépítésében. Ezen küldetésének eleget téve az elmúlt esztendőben több, a Kárpát-medence borászati hagyományait és világszínvonalú termékeit népszerűsítő rendezvényt, konferenciát szervezett, valamint Badacsonytomajon megnyitotta új Tudásközpontját, mely méltó adminisztratív és szakmai centruma a történelmi magyar borok integrációs folyamatát elősegítő programnak.

E munka folytatásaként és fontos mérföldköveként avatta fel most az intézmény Régi magyar szőlőfajták elnevezésű tanösvényét, melyhez Szegeden és Várpalotán számos kísérőrendezvény is kapcsolódott.

November 8-án, a rendezvénysorozat keretén belül, a szegedi Kárpátia Borházban különleges borkóstolóra került sor, melyen a Málik-borok világával ismerkedhettek meg az érdeklődők. A hatalmas érdeklődést kiváltó borkóstolót Málik Zoltán, elhivatott borász személyesen vezette, aki elkalauzolt bennünket a történelem viharaiban majdnem eltűnt, régi magyar szőlőfajták és a badacsonyi borok világába. Természethű borainak megízlelése közben képzeletben bejárhattuk a Badacsony-hegy déli oldalán, a tengerszinttől számított 200 méter magasságban, közvetlenül a sziklák alatt elhelyezkedő kéthektáros birtokát és pincészetét is.

Ugyanezen a napon a Trianon Múzeumban egész napos rendezvényt szenteltünk a Kárpát-medencei történelmi magyar boroknak. Az eseményt Apor Attila a Trianon Múzeum vezető történésze nyitotta meg, majd Vesztergám Miklós tárogatóművész kuruc dalai hangoltak a témára. A konferencia első előadója, Borbély Zsolt Attila okleveles borszakértő Borkínálat a Kárpát-medencei éttermekben címmel tartott előadást. Ezt követően Magyar bor és magyar irodalom címmel, Orbán János Dénes Kossuth-díjas író előadásában áttekintette a magyar irodalom legnagyobb műveiben megjelenő, borhoz kötődő témákat, majd kifejtette, milyen szerepet játszott a bor, mint inspirációs forrás az irodalmi alkotás folyamatában. Az előadást nagy érdeklődéssel követték a közönség soraiban helyet foglaló, a Kárpát-medence magyar közösségeiből érkezett fiatal írók, költők, akik a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. keretében működő Íróakadémia, Nagy-Magyarország Parkban zajló alkotótáborában vettek részt.

A svédasztalos estebéd után, a konferencia résztvevői fáklyás felvonulással érkeztek meg a múzeum Apponyi-Zichy Pincéjébe, ahol Dr. Szabó Pál Csaba, a Trianon Múzeum igazgatója köszöntötte a megjelenteket, hangsúlyozva a magyar bor nemzeti összetartó és identitáserősítő erejét.

A konferencia zárásaként Mesés utazások a Kárpát-medence magyar borvidékein címmel 5 tételes borkóstolón vehettek részt a meghívottak.

November 12-én került sor Badacsonytomajban a Régi magyar szőlőfajták Tanösvény ünnepélyes átadására. A tanösvényt bejárva Badacsony, Alföld, Somló, Ménes-Magyarád, Érmellék, Szerémség, Neszmély, Tokaj, Erdély-Küküllőmente 50 régi magyar szőlőfajtáját ismerhetik meg az érdeklődők. A tanösvény ugyanakkor táblák segítségével mutatja be az adott borvidéket, valamint a szőlőhöz, borhoz kapcsolódó irodalmi idézetek segítségével igyekszik a magyar borkultúrát népszerűsíteni.

Az eseményen Gaál Krisztián, a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézet tudományos munkatársa tartott előadást A PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet küldetése címmel. A Kárpát-medence ősi szőlőfajtáit Dr. Werner János kertészmérnök, szőlész mutatta be.

Az ünnepélyes megnyitón tiszteletét tette és beszédet mondott Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára.

Az államtitkár beszédében felidézte a magyarság Trianon okozta veszteségeit, ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy mi mindig is olyan nemzet voltunk, és vagyunk, aki képes nehéz helyzetekből fölállni, őseinktől kapott értékeinket megtartani és továbbadni. Úgy vélte, a Tanösvény és Tudásközpont munkatársai szívükön viselik a régi magyar szőlőfajtáknak a megtartását, a kutatását, és a jövőbe való beillesztését. Ez egy rendkívül nagy lehetőség, abból a szempontból is, hogy alkalmazkodnunk kell a klímaváltozás hatásaihoz is. A régi magyar szőlőfajták a klímaváltozás nyertesei lehetnek. „Mi minden támogatást megadunk ahhoz, hogy ezek a szőlőfajták, melyek továbbviszik őseink hagyományait, ismét bekerülhessenek a magyar szőlészeti kultúrába. Ezért is vagyok büszke arra, hogy ma ezt a tanösvényt átadhatjuk, hiszen itt nap mint nap találkozhatnak a szőlészek, borászok és az érdeklődők is azokkal a magyar szőlőfajtákkal, amelyekkel elindultunk ezen az úton, és amelyekkel ismét bekerülhetünk a világ élvonalába – mondta Nobilis Márton, aki megköszönte a tanösvény megálmodóinak és létrehozóinak, hogy szívükön viselik a magyar borkultúrának és a magyar történelemnek a hagyományait, értékeit, és továbbadják azokat a következő generációnak.

A tanösvény csodálatos keretet biztosított a kilenc tételes, különleges sétáló borkóstolónak, az ebédet követően pedig Földi Bálint és Andrási László borászok közreműködésével Kéknyelű birodalom, valamint A somlói kísérlet a Somló Kincse jelene és jövője címmel hallgathattunk előadásokat.

A konferencia résztvevői, előadói valamennyien egyetértettek abban, hogy a régi magyar fajták egy Tanösvényen és Tudásközpontban történő bemutatása, illetve hungarikummá nyilvánítás általi felkarolása a pillanatnyi gazdasági érdekeken is túlmutat. Megőrzésükkel egy komoly génbázis – évszázadokon át zajló magyar földhöz való adaptálódás – eltűnését akadályozzuk meg. A folyamatos és egyre intenzívebb klímaváltozás miatt ennek pedig kiemelt jelentősége van, akár fajta szinten (hiszen egy-egy régi fajta mely a hűvösebb klímán nem tudott kiemelkedő borokat felmutatni, az erősödő felmelegedés miatt előtérbe kerülhet), akár keresztezési alapként, új fajták nemesítésénél. Összegezve, a Régi magyar szőlőfajták Tanösvény és Tudásközpont (RTT) valamint a régi magyar fajták Hungarikummá nyilvánítása, biológiai, gazdasági és nemzetstratégiai szempontok alapján kiemelten indokolt.

Fotók: Motion Photo & Film