Kőrössy Zoltán múzeumunknak ajánlotta fel több száz tételből álló, egyedülálló torontói csendőr múzeumát.

Az 1881-ben 11 ezer fővel megalakított Magyar Királyi Csendőrség évtizedeken át Európa legkiválóbb és legeredményesebb vidéki bűnüldöző és rendfenntartó szervezeteként működött, de a második világháborút követően a csendőrök zömét bebörtönözték, sokakat kivégeztek, vagy emigrációba kényszerítettek.
A külföldre kényszerült csendőrök 1947-ben megalapították a Magyar Királyi Csendőr Bajtársi Közösséget (MKCsBK), melynek fő feladata kezdetben a csendőrök és családjaik segítése volt, majd széleskörű gyűjtés megindításával létrehozták Torontóban a Magyar királyi csendőr és vitézségi múzeumot. Ennek a múzeumnak a teljes tárgyi anyagát ajánlotta fel Vitéz Kőrössy Zoltán a Trianon Múzeum számára.
A gyűjteményben olyan unikális – nagyrészben névhez köthető - relikviák kerültek haza, mint az 1885-ben rendszeresített csendőr dolmány, számos - különböző korszakból származó -, kakastollas csendőrkalap, posztó legénységi- és fésűsszövet csendőr ezredesi zubbonyok, utóbbiból az egyedülállónak számító 1926 mintájú, ú.n. „állónyakú” változat, porcelánfehér nyári öltözetek és téli hosszúköpenyek, csendőr pellerin, társasági ruhák és nadrágok. Igazi csemege a „m. kir Csendőrség tulajdona” feliratos 6x30-as látcső, a csendőrőrsökön rendszeresített alumínium bögrék, járőr zsebórák, csendőr szolgálati elemlámpák, bőr járőrtáskák, laktanyatáblák, a számtalan különféle látványos dicsérő elismerés és kinevezés, a hadifogságban faragott és egyéb emléktárgyak. Az anyag teljes névre szóló kitüntetés hagyatékokat is tartalmaz, egész kollekció van a csendőr igazolványokból, ágycímkékből. Külön része a hagyatéknak a szobrokból és festményekből álló művészeti szekció és a csendőrök meghurcoltatásával kapcsolatos 1945 utáni iratanyagok.
Terveink szerint 2027-ben múzeumunk a gyűjteményt egy látványos kiállítás keretei között mutatja be a nagyközönségnek.