"1100 éve. Ugyanitt."

A túlélés száz éve befejeződött

A lap újságírója az interjúban többek között arról faggatta a Trianon Múzeum igazgatóját, hogy a rendszerváltás milyen mértékben alakította át a magyarországi hallgatók történelem iránti érzékenységét, kérdésfelvetéseit; milyennek látszik Magyarországról az elcsatolt területek fejlődés- vagy hanyatlástörténete, illetve arról, milyen a belső-magyarországiak jelenleg érvényben lévő Erdély-képe?

"...a belső-magyarországi közvélemény elszakított területekről alkotott képe ma egyenlő Erdéllyel, sőt, egyszerűen a Székelyfölddel. Ez biztosan felemelő a székelyek számára, de a nemzeti újraintegráció tekintetében nem kevés veszélyt rejt magában. Ugyanis az az örömteli, ám viszonylagos biztonság, amely nemzeti identitás szempontjából jellemzi a székely településeket, súlyosan félrevezető következtetésekre ad okot az összmagyar közvélemény számára. A Kárpát-medencei magyarok számára egyértelművé kell tenni, hogy a Székelyföldön kívül hatalmas természeti, kulturális területek, fantasztikus városok kerültek a jelenlegi határokon túlra. Mint ahogy harminc éve arról kellett meggyőzni ezt a közvéleményt, hogy Erdélyből nem a románok jönnek, most arra kell ösztökélni a magyar turistát, hogy fedezze fel újra régi városainkat, Erdélyben Nagyszebent, Aradot, Temesvárt, Felvidéken Selmecbányát, Pozsonyt vagy Lőcsét, az Őrvidéken Rusztot, Fraknót és Kismartont. Vissza kell szeretnünk Magyarországot." - nyilatkozta dr. Szabó Pál Csaba, aki a várpalotai Trianon Múzeum küldetéséről, tevékenységéről, a jelenleg felújítás alatt álló múzeum jövőbeni új, korszerű kiállításairól is beszélt.

A teljes interjú ITT olvasható.

Címkék: