Szeptember 22-én újra megnyitotta kapuit a várpalotai Trianon Múzeum. Az újranyitást kétnapos eseménysorozattal ünnepeltük, melyre nem csak anyaországi és külső-magyarországi politikai, egyházi és közéleti személyiségek kaptak meghívást, de az eseményen a Rákóczi Szövetség Kárpát-medencei középiskolai szervezeteinek képviseletében 300 diák és tanár is részt vehetett, akik elsőként tekinthették meg az egyedülálló kiállítást.

Szimbolikus jelentőségűnek szántuk, hogy a Kárpát-medence magyar középiskolásai elsőkként, még a hivatalos nyitóünnepség előtt bejárhatták az intézményt. Hiszen a Trianon Múzeum határozott, mindent felülíró célkitűzése, hogy üzeneteivel el tudja érni a legújabb nemzedéket is. 

A megnyitóra igyekeztünk a múzeum jelentőségéhez méltó programot összeállítani. Az érkező vendégeket a Magyar Honvédség Veszprémi Légierő Zenekara köszöntötte, majd hangfelvételről Szalóczy Pál előadásában Apponyi Albert védőbeszédének egy részletét hallgathattuk meg. Ezt követően Benkő Péter színművész idézte fel István király imáját, ahogy azt Ratkó József megírta. Ezt követően a Nemzeti Színház és a Zenével Írt Történelem Egyesület művészei által előadott, Vidnyánszky Attila rendezésében látható műsor kápráztatta el a közönséget, majd Erkel Ferenc Bánk bán című operájának leghíresebb áriája, a Hazám, hazám csendült fel Antoni Norbert előadásában, akit Ács János zongoraművész, világhírű karmester kísért.

A pénteki nyitóünnepségen köszöntőt mondott Kövér László, az Országgyűlés elnöke

A házelnök beszédében azt mondta: "bár talán szeretjük magunkat annak látni, nem Európa mártírjai vagyunk, hanem Európa túlélői", és a túlélés receptjét "mindenkivel készek vagyunk megosztani". Nem akarjuk, hogy a trianoni sors Európában bárkin ismét beteljesedjen, mert hiszünk abban, hogy az egymással szemben nemzeti méltányosságra képes demokratikus európai államok együttműködésén kívül nincs biztonságosabb és jobb élet az európai embereknek és nemzeteknek, így a magyaroknak sem - emelte ki.

A házelnök szerint a várpalotai Trianon Múzeum állandó kiállítása jó eszköze a megismertetésnek, az emlékezésnek és az emlékeztetésnek.

Kövér László Trianon örökségét a huszonegyedik században is változatlanul nyitott létkérdésnek nevezte, "mert számunkra ez az örökség ma több mint kétmillió magyar nemzettársunk sorsáról, jövőjéről, szülőföldjén magyarként való megmaradásáról szól".

Kövér László Magyarország nevében háláját fejezte ki az elszakított nemzeti közösségeknek az évszázados helytállásukért, hűségükért a magyar nemzethez és a szülőföldjükhöz, és az utódállamok politikai osztályai helyett elismerését azért, hogy lojális és értékteremtő polgáraivá váltak azon államoknak, amelyek fennhatósága alá őket a történelem kényszerítette.

Az Országgyűlés elnöke az elcsatolt területeken élők helyzetéről szólva azt mondta: a kárpátaljai magyarság jelenleg végveszélyben van, az ukrán kormány "magyar származású ukránoknak" csúfolva őket a nemzet közösségként való létezési jogukat is elvitatja.

Az erdélyi és a felvidéki magyarokról szólva Kövér László azt mondta, őket nemzetbiztonsági kockázatként, sok esetben másodrendű polgárként kezelik a saját szülőföldjükön.
Az Ausztriában, Szlovéniában és Horvátországban élő magyar közösségek életviszonyai jelenleg jogilag rendezettek, ám alacsony lélekszámukból fakadóan közösségi jövőjük hosszú távon nem biztosított - mutatott rá.

A Szerbiában élő délvidéki magyarság előtt az elmúlt években új lehetőség nyílt, a szerb nemzettel vállvetve, erejüket velük összeadva együtt erősebbeknek bizonyulhatnak, mint azok, akik napjainkban "Szerbiát is trianoni sorsra szánják" - jelezte az Országgyűlés elnöke.

A kulturális programok sorát péntek délután Hampel Katalin divattervező zenés divatbemutatója színesítette. A modellek és a magyar viselet díszítőjegyeit magukon hordozó ruhák mellett Sáfár Mónika és Sasvári Sándor – mindketten Jászai Mari-díjas érdemes művészek – műsorát láthatta az érdeklődő közönség. A nap az Ismerős Arcok koncertjével zárult.

Szombaton a rendezvénysorozat a királyszállási Nagy-Magyarország Parkban folytatódott. Az eseménysorozat kiemelkedő programjai között Dr. Szabó Pál Csaba, a Trianon Múzeum igazgatója és Orbán János Dénes, Kossuth-díjas író és Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke Lantos Györgyi szobrászművész Petőfi szobrát leplezték le ünnepélyesen. Majd a „Petőfi-körtefa” ünnepélyes elültetése közvetkezett, amelyen Kovács Gyula Makovecz- és Prima Primissima díjas gyümölcsész, erdész, a Tündérkert-mozgalom elindítója mondott beszédet.

A Múzeum e két nap alatt is már folyamatosan fogadta a látogatókat, akiket az intézmény szakavatott történészei kalauzoltak végig a teljes egészében megújult tárlaton.

Az esemény a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósult meg.

Fotók: Trianon Múzeum/Buzás Dániel, Peka Roland