Háborús mindennapok, cseh megszállás és a magyar történelem legnagyobb tragédiája: Trianon. Viharos idők egy 14-15 éves kassai kamaszlány szemével, aki 1918. március 8-án elhatározza, hogy naplót ír és feljegyzi az életében fontosnak tartott eseményeket.

A napló lapjain megörökített barátok, barátnők és szerelmek, az aktív sportélet, a korcsolya, a tenisz, a vívóleckék, a Tátrába vezető vagy a Budapesti kirándulás, a táncórák és táncmulatságok, a színházi előadások, a finomabbnál finomabb sütemények, a családi körben elköltött vacsorák a Fiuméban, a bevásárlások, a karácsonyra ajándékba kapott szép holmik és az olvasmányai mind a zavartalan polgári életet idézik.

Ám a bakfis lány gondtalannak tűnő életét már imitt-amott megzavarja a kegyetlen 20. század. „Nem járok iskolába a spanyol nátha miatt” – jegyzi fel naplójába 1918. október 6-án. És így ír az 1918.  év utolsó napján „Nagyon szomorú karácsonyunk volt. Sanyi betegen van a Szanatóriumba. Kassa cseh kézre jutott. Azért még egy kis reményünk van hogy soká nem lesz így a béketárgyalások után…” és egy részlet 1919. május 12-i bejegyzéséből: „Sanyiról nem tudok semmit. Pestet megszállta az ántánt. Itt nyugalom…” Az emlegetett Sanyi, a testvére, azaz Grosschmid Sándor, később Márai Sándor néven a 20. század egyik legfontosabb magyar írója lesz…

A napló igazi polgári korrajz egy kassai kamaszlány szemével és tollából. Érdekes és tanulságos olvasmány egy mindörökre elveszett világ végóráiból és Kassa szomorú huszadik századának históriájából.

A Trianon Múzeum gyűjteményében található eredeti kézirat alapján készült könyvben– a szerkesztőnek, Szigethy Gábornak köszönhetően – a szómagyarázatok a naplóíró által említett személyekre, könyvekre vonatkozó legszükségesebb tudnivalókat is tartalmazzák, így segítve a mai tizenéveseket e korszak jobb megismerésében.

A kötet megvásárolható webáruházunkból, illetve személyesen is partnerintézményünk, a Magyar Házak Hálózata irodáiban.