"Csak a lényeget kell őriznünk. A többi jön magától."

A Trianon Múzeum kiadványai

A szegedi Délvidék Ház kiadásában megjelent a Szegedi Nagytáj Kultúrföldrajzi térképe

„A szögedi nemzet”-ben jellemzi Bálint Sándor mindazokat a településeket, amelyeket „a legutolsó két század folyamán egészben vagy részben a szegedi magyarság alapított, illetőleg népesített be”.

A lexikonszerű leírás kiterjed a település-, birtoklás-, és egyháztörténetre, a népesség származására, nemzetiségi összetételére, foglalkoztatásra, népi kultúrája jellegzetes sajátságaira, fölsorolja a szegedi, illetőleg a Szeged népéből származó családokat, a helyneveket, a település kutatástörténetét és neves szülötteit.  A roppant széleskörű könyvészeti anyaggyűjtés, körültekintő anyakönyvi kutatás és terepmunka alapján Bálint Sándor 145 településen mutatja ki a szegedi gyökérzetű népesség megtelepülését.

A háromnyelvű (német, szerb, szlovák) jelmagyarázattal ellátott szegedi kirajzás kulturföldrajzi térképét Firbás Zoltán városmérnök térképész készítette, és Bálint Sándor, Szentkláray Jenő, Kálmány Lajos kutatásai, a vonatkozó bibliográfiák, történeti térképek, monográfiák, útikönyvek, és webhelyek információinak térképgrafikai feldolgozásával készült. A térkép összehajtogatott zsebtérképként és faliképként is használható.

A kiadó Délvidék Ház a kiadvány megjelentetésével azon küldetés kiteljesítését kívánja elérni, melyet Kálmány Lajos a következőképpen foglalt össze: „Szaporodás, nemzetiséghez való ragaszkodás és életrevalóság. Ennek a három tulajdonságnak meg kellett az utolsó évtizedben lenni Temesköz minden népének, ha fogyni, pusztulni nem akart…”

 

Magyarország kincsestára – sorozat - Trianon Múzeum

A Magyarország kincsestára sorozat legújabb darabja a Trianon Múzeumot mutatja be. A 104 oldalas mini albumban Dr. Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke által írt bevezető gondolatok után színes és remekbe szabott képanyag illusztrálja a Múzeum történetét, épületét és kiállításait.

„A Trianon Múzeum a magukat magyarnak megőrzők egyik legfontosabb történelmi emlék-helye. Fontos azért, mert a múzeum a nemzet több mint ezer éves történelmének talán legtragikusabb pillanatairól, egyik legnagyobb horderejű közjogi, politikai és társadalmi változásáról tudósít. Különleges azért, mert a múzeum magyarok millióinak életét és reményeit a mai napig alapvetően meghatározó eseményeket, a jelenben és a jövőben létfontosságú összefüggéseket igyekszik feltárni és elemezni. Fontos, mert a múzeum az elszakított területeken, Erdélyben, a Partiumban, a Felvidéken, Kárpátalján, a Bánságban, Bácskában, Szlavóniában és az Őrvidéken élő, sokat próbált, szülőföldjükön kitartó honfitársaink számára egyedülálló zarándok-hely. Fontos azért, mert megmutatja, hogy reménytelennek tűnő helyzetekben a magyar nemzet milyen erőt, elszántságot és hitet képes mozgó-sítani magában. A Trianon Múzeum léte azt üzeni, hogy a nemzeti össze-tartozás, a Magyar Nemzet Összetartozása minden egyéb körülményt, nehézséget és akadályt felülíró realitás. Az ország, amelyben hiszünk, ugyanott van, ahol ezer éve. Mesében, szívben, áldozatban és hitben. „ (Dr. Szabó Pál Csaba, Trianon Múzeum, kuratóriumi elnök)

Eladási ár: 2.500,- Ft

 

Stílus, szellem, tradíció - A történelmi Magyarország kastélyai

Stílus, szellem, tradíció című kötetünk A történelmi Magyarország kastélyai alcímet viseli, és a történelmi Magyarország legszebb kastélyait, kúriáit mutatja be Tolcsvától Bánlakig, Homonnától Kismartonig régi felvételek és rövid leírások segítségével. 

A témához méltó, patinás megjelenésű kötetben tájegységek, illetve vármegyék szerinti rendben ismerkedhet meg az olvasó e gazdag múltú, és ma is sok lehetőséget nyújtó, csodás épületekkel. Minden kastély egy-egy oldalon kerül bemutatásra, rövid leírással. A kastélyok egykori szépségét a korabeli képeslapok illusztrálják.

Utóbbiakat gróf Teleki Sándorné adományozta a Magyar Iparművészeti Múzeumnak 1925-ben, s eddig nyilvánosan sehol máshol nem jelentek meg.

A kastélyok katalógusa mellett a kötet első felében a Kárpát-medencében fellelhető kastélyok és udvarházak általános ismertetése olvasható. E tanulmányokban a különböző korstílusokhoz kapcsolódó, általános építészeti ismereteken túl átfogó képet kaphatunk arról is, mit jelentett és milyen szerepet játszott egy nemesi udvarház a régi Magyarországon.

A 300 oldalas, keményfedeles, fotókat bemutató CD-mellékletet is tartalmazó könyv 2010-ben jelent meg többek között a Trianon Múzeum Alapítvány gondozásában.

A kötet végén román, szlovák, német, szerb, ukrán és angol nyelvű tartalmi kivonatot is olvashatunk.

Szabó Pál Csaba, a Trianon Múzeum vezetője, és a kötet szerkesztője így vall a kötet megjelentetéséről:
„Reményeink szerint könyvünk nélkülözhetetlen segédeszköze és segítője lesz a témával foglalkozó építészeknek, művészettörténészeknek, műemlékvédelmi szakembereknek, történészeknek, egyetemistáknak, a régió kulturális-stratégiai befektetőinek és a régi Magyarország iránt elkötelezett szélesebb hazai közvéleménynek.

 

Benedek Elek: Testamentum és hat levél

 

„...Egyáltalán a vagyonszerzést életed céljául ki ne tűzd. Jó, ha van; jó, ha Isten becsületes munkásságodat mindenképpen megjutalmazza. De amint föltetted magadban: pénzt és pénzt szerezzek minél többet, számolj is le sok minden dologgal, amelyek bírása nélkül közelebb állasz az ördöghöz, mint az Istenhez..."

Ezek, a hátlapon olvasható mondatok ajánlják az olvasó figyelmébe a Benedek Elek írásait tartalmazó kis könyvecskét, melyben az író erkölcsi hitvallását ismerhetjük meg, néhány rövidebb művén keresztül.

 Egy különleges kisugárzású, gyermekeit féltő, Istenben bízó, a családját és hazáját igaz szívvel szerető író, ember és apa lelket melengető jósága, életszeretete, energiája ragyog ránk a kis könyvecske lapjairól, amelynek legfőbb jellemzője az egyszerűség, a lírai hangvétel és közvetlenség.

A korán megírt testamentum intelmeket, tanácsokat tartalmaz, sok bölcselkedéssel fűszerezve: élet és halál, a lelki vakság, a könyörületesség és más, effajta súlyos kérdések gyötrik az írót. Egy olyan intellektuális, de falun nevelkedett, természethez közel álló ember végrendelete ez, aki okos szeretettel neveli gyermekeit, s arra buzdítja fiát, hogy ne a vagyonszerzés legyen a célja, hanem az emberek megsegítése és a szellemi, lelki értékek tisztelete.

A testamentum után következő, első levél legfőbb üzenete hogy mesterséget tanulni és becsületesen élni igenis nemes dolog. A második levélben egy lányát féltő és szerető apa minden aggodalma és fájdalma megfogalmazódik.
A harmadik, negyedik, ötödik és hatodik levélből egy lánykérés különös, merész, fordulatos és megható története bontakozik ki. Megismerjük a jobbágysorból származó, intelligens ifjút, annak öreg, meghatóan emberséges, jóságos szüleit, s az először gőgösnek tűnő, de végül a szívére hallgató, szerelmes arát. A történet meseszerűen, boldogan végződik.

A Benedek Elek megkapó-megható remekműveit tartalmazó kötet, ez a kis gyöngyszem bizonyára páratlan olvasmányélményt nyújt minden, szívvel élő ember számára.

 

Krúdy Gyula: Költő és tündér

Különleges könyvcsemegét tarthat a kezében az olvasó, aki fellapozza ezt az ízlésesen megtervezett, finom mívű, keményfedeles kötetet, amely Krúdy Gyula ismeretlen ifjúkori írásait tartalmazza.

A Költő és tündér című kötet a fiatal Krúdy Gyula eddig ismeretlen, kötetben még soha meg nem jelent elbeszéléseiből, cikkeiből, riportjaiból gyűjtött egybe egy reprezentatív válogatást.

Ki az a Krúdy Gyula? Mit tudunk róla? Felvidéki nemesi famíliából származott, Nyíregyházán született. Gyermekkora a Nyírségben és a Szepességben telt. E tájak hangulatvilága egész életén át elkíséri. Történeteinek többsége egy képzeletbeli, mesés Szepességben vagy egy sejtelmes köntösben megjelenő Nyírségben játszódik, később egy újfajta képzelt tájként a régi Pest-Buda látomása is megjelenik.
Sokan rajonganak érte, szenvedélyesen gyűjtik a műveit, élvezettel idézik az ízes, különleges hangulatú, sejtelmes, az írói képzelet misztikus álomvilágából felsejlő mondatokat. Életműve, prózai munkássága terjedelmében valószínűleg még Jókaiét is felülmúlja, életének ötven éve alatt hatvannál több regényt, közel háromezer novellát és elbeszélést, és hihetetlen mennyiségű publicisztikai írást hagyott maga után.
Életművét szinte lehetetlen vállalkozás áttekinteni, teljes kiadása még nincsen, újabb és újabb munkái kerülnek elő, többek között könyvekben meg nem jelent novellái, amelyek újságokban láttak napvilágot.
Stílusában keveredik a romantika és a realizmus, felvillantja az impresszionizmus és a szecesszió jegyeit is. Utolérhetetlen részletességgel ábrázolja a dolgokat, embereket, s a kézzelfogható világ mögötti misztikumot, mesés, képzeletbeli atmoszférát képes mesteri módon megragadni. A művészi ihlet, a valóság mögötti káprázat ábrázolása, a sejtelem, varázslat, hangulat uralkodnak művészetében, s teszik a magyar irodalom talán leglíraibb epikusává.

„A lélek - írja Krúdy - észrevétlenül és tudatlanul komponál meséket, melyekből mint földöntúli zene csendül elő a hullámmormolás, a nyírek susogása és a víz felől kerekedő esti szellő danája, mintha ezer fátyolszöveten át hallgatnánk túlvilági szellemek muzsikáját, s elmosódottan, halkan szűrődik a légen át egy távoli faluból az esti harangszó."
„Valóság és illúzió, jelen és múlt, pontos megfigyelés és impresszionista látomás, ősiség és modernség, nemzeti és egyetemes emberi, realista látás és romantikus hangulat - együtt, egyszerre van jelen a Krúdy-regényékben, Krúdy-novellákban." - írja róla Hegedűs Géza. Új típusú lírai hősei átélik a helyzeteket, hangulatokat, nem arra figyelünk, ami velük, hanem ami bennük történik, tehát nem a cselekmény, hanem a lelki átélés minősége a lényeges.

Krúdy Gyula életművét nem lehet szokványos műfaji kategóriákba gyömöszölni. Nyelvezetének, stílusának sajátságos jellegzetességeit nehéz szavakkal meghatározni, s talán ez is avatja őt az irodalmi ínyencek egyik kedvencévé. Emellett hatalmas életművével, a mondanivaló sajátságosan sejtelmes „csomagolásával", szemléletes írásmódjával egyben a széles tömegek népszerű írója is. Híres volt legendás munkakedvéről, rendkívüli rendszerességéről, hedonista életmódjáról, emellett nagyon magányos ember is volt.
Az ismeretlen ifjúkori írások az 1892 és 1900 közti nyolc év termései. A legkorábbiak gyakorlatilag egy majdhogynem kamasz fiatalember zsengéi, szárnypróbálgatásai, amelyekben máris tetten érhetjük a későbbiekben vérbeli lírai epikussá váló írózseni jellegzetes hangját, különleges stílusát, eklektikus művészi tehetségét. Hangulatok, arcok, sejtelmes helyszínek villannak fel, korabeli emberek alakjai, sorsai elevenednek meg. A pillanatnyi benyomást, az élet röpke jelenéseit, a mozgalmas vagy épp megállni látszó időt ragadja meg Krúdy Gyula mesteri módon. Gyakran pár jelzővel vázol fel egy jelenést, történést, helyszínt, s így szinte egy impresszionista festményt látunk magunk előtt.
Felvillan a házmester, a kocsis, a kasszírnő alakja, boldog vagy csalódott szerelmesek sóhajtozása hallatszik, s az édesbús, keserédes muzsikaszó is szinte a fülünkbe cseng. A háttér, a díszlet pazarul változatos, hol a kávéház, hol egy újságszerkesztőség, hol egy borongós utca a helyszín, s még sorolhatnánk. Az író könnyed eleganciával képes felvázolni a vidék álmos, borongós hangulatát vagy a főváros nyüzsgő, mégis melankolikus atmoszféráját. Gyakran in medias res csap bele az elbeszélésekbe, például: „Egy napon a szerkesztő vidáman jött ki a szobából." Az inkább költői, mintsem a prózára jellemző szokatlan mondatszerkezetei sajátságos ízt, színezetet kölcsönöznek az elbeszéléseknek: „A hangulat rózsaszín fátyola összecsapott a társaság felett."

A novellák címei telitalálatok, utalnak a történet lényegére, ám frappánsak és tömörek, például: „Szerelmes tegnapok", „Sötét eset". Máskor kíváncsivá tesznek, figyelemfelkeltőek: „Ki kopog?". De teljesen szokatlanok is lehetnek: „Az aranyparaszt."
„Az írások meggyőzően bizonyítják, hogy a kamasz Krúdyt nem valamiféle társadalmi kihívások formálták zsenivé: a tizenéves íróban már minden kétséget kizáróan a mi Szindbádunk, az Álmodó, a halhatatlan, a legyőzhetetlen Utazó vezeti a szívet és a tollat.""
Az egyszerű, szép mívű kötet Szabó Pál Csaba szerkesztésében, a Magyar Egyetemi Kiadó gondozásában jelent meg. És „az eredeti századvégi akadémiai helyesírási szabályokat a közölt írásokban megőrizve és helyreállítva, izgalmas, nosztalgikus és megrendítő utazást ígér egy zseniális életmű születésének forrásvidékére és a magyar irodalom csodálatos, páratlan kincsestárának eddig alig ismert rejtekeihez."

 

Ősök megidézése CD

A Trianon Múzeum gondozásában megjelent, Ősök megidézése című Cd lemez, a magyar ősmúlt varázslatos, álombéli tájaira kalauzol. A Sziránszky József, regös dalait tartalmazó album nemcsak a honfoglalás korát idéző hangszeres zene, hanem a transzcendentális ihletésű, lírai költemények kedvelőinek is csemegével szolgál. A lemezen a szerző által írt szövegek a szerző zenéjével és előadásában hallhatók. A Sziránszky József és Sziránszky Klaudia előadásában megszólaló regösénekek az ősi magyar zenei világot és transzcendens gondolkodást idézik fel, és „szívvel-tollal-lélekkel” íródtak. Az őszinte ihletettségű szövegek és a táltos zenei hagyományokat idéző dallamok jó vezérfonalat jelenthetnek mindazoknak, akik a magyar ősmúlt megválaszolatlan kérdéseire keresik a választ.

„Sziránszky József tényleg regös (rövid ö-vel), a szó eredeti értelmében. (…) Elsősorban azért, mert a dallam, tehát a zenei elem a nem éneknek szánt alkotásnak is mérvadó tartozéka. Nem csak énekelhetjük, hanem olvasva is énekké szárnyasodnak. (…) Érzelmi és értelmi gazdagság ez, az ős istenség bűvkörében, aki Jó-Tengri, Tengri, Bor-Tengri színelváltozásokban jelenik meg Regösünk költészetében. Az ősiségből merít, a hitelesített múltból, abból a magyar múltból, melyben az égigérő fa összekötött eget, földet.” (Máté Imre, MA)

 

Kelet felé 1940 DVD   

 

Kiadványunk Bánáss József rendező 1940-ben készült dokumentumfilmjét tartalmazza, amely, ma már archív felvételeken keresztül mutatja be az erdélyi országrészek, Felső-Erdély és Kelet–Magyarország egy része hazatérésének történetét. Örök tanúbizonyság az elrabolt országrészek népének végtelenül boldog, önfeledt szabad akaratnyilvánításáról, felidézi azokat a felejthetetlenül örömkönnyekben úszó napokat, amelyeknek újra eljövetelére minden igaz magyar vár, melyről lemondani nem tud és nem is akar, mert őseink kihullt vére és emléke kötelez.

Hetvennégy évvel ezelőtt, a második bécsi döntéssel a Partium és Erdély északi része – mintegy 43 ezer km2 – visszakerült az anyaországhoz. Habár a kedvezőtlen történelmi események miatt az országrész csak rövid négy évig tartozott újra a Magyar Királysághoz, minden magyar embernek illendő emelt fővel megemlékeznie, s emlékeztetnie az akkori hazai politikai elit diplomáciai sikeréről, és „Erdély új aranykoráról”.

Csonka Vágányon című DVD

 

Az első világháború hivatalos befejezését követően, a szomszédos államok a magyar polgári lakosság ellen – a legelemibb diplomáciai, katonai és emberiességi szabályok figyelmen kívül hagyásával – gyakorlatilag totális háborút indítottak. A megszálló hatóságok első lépése – a belgrádi katonai konvenció egyértelmű rendelkezéseivel ellentétesen – a magyar közigazgatás teljes megszüntetésének kierőszakolása volt.

A fontosabb állami, megyei és városi hivatalok magyar vezetőit karhatalommal kényszerítették hivatali helyük elhagyására, a beosztott tisztviselőket pedig fizetésmegvonással, internálással igyekeztek még a békeszerződés megkötése előtt, a Nagy-Romániára, Csehszlovákiára, illetve a délszláv államra vonatkozó hűségeskü letételére kényszeríteni. A magyar tisztviselők többsége ugyan tömegesen tagadta meg a megszállókra tett esküt, ám ezzel – a magyar kormány tényleges támogatása híján – sorsuk megpecsételődött.

A marhavagonokban érkező több mint 400 ezer menekültnek az anyaország nem tudott sem állást, sem lakást biztosítani. Akik nem találtak sehol sem segítségre, kénytelenek voltak hónapokig is a télen fűtetlen, nyáron kazánforróságú, minden higiéniát nélkülöző vasúti kocsikban várni sorsuk jobbra fordulását. Az utolsó 

 

Magyar Trianon kártya

 

Elkészült a Trianon Múzeum legújabb terméke a Magyar Trianon Kártya, amely egy rendkívül ismert kártyajátékra, a magyar kártyára alapozva igyekszik bemutatni és ismertté tenni a trianoni tragédiával kapcsolatos tényeket, eseményeket és személyeket.

A Trianon kártya „az ezeréves Magyarország legnehezebb napjait meséli el 1918 és 1921 között, számos különleges szereplővel és helyszínnel, kegyetlen hamiskártyásokkal és országrontó balekokkal, megvesztegethetetlen ellenállókkal és elfelejtett hősökkel. Az egyes kártyalapok ezt színről-színre meg is mutatják: a VII-esek a Magyarországhoz való hűség példáit sorolják. A VIII-asok azt foglalják össze, hogy 1918 után milyen lépésekben szállták meg a négy égtáj minden irányából, románok, csehek, osztrákok és szerbek Magyarország legszebb városait. A IX-esek a magyar ellenállás sikereit villantják fel. A X-esek fontos kártyalapokként, az 1918-at követő időszak számottevő, a magyar honvédelemben szerepet vállalni képes haderőit veszi sorra. A trianoni évek főszereplőit az alsók és a felsők mutatják be. A királyok a Trianon játékban -és a valóságban is- szinte mindenható szereplők az első világháború utáni, új európai berendezkedés megvalósításában és az értük viselt felelősségben is. Ők a négy nagyhatalom vezetői, Clemenceau francia, Lloyd George brit, Orlandó olasz miniszterelnök és Wilson amerikai elnök. Az ász minden játék értelme és alapja, itt pedig a játék igazi tétje is: Magyarország. A négy ász szimbolizálja a magyarok közép-európai történelmi teljesítményét: a keresztény Európa századokon átívelő katonai védelmét, a vallási türelem elsőkénti törvénybe foglalását, az ezeréves államhatárokon belül a szabadság, biztonság és sokszínűség fenntartását, azt, hogy Európa keleti végváraként, itt találhatott menedékre minden üldözött, az örményektől a zsidókig, a románoktól a szerbekig.

 Századokon át Magyarország volt az európai civilizáció legkeletibb hatalma, Magyarország keleti határa, egyben Európa határa is volt. Ugyanakkor, a magyarok Kelet legnyugatabbra jutott nemzeteként, állhatatosan képviselték Európában a Kelet legnagyszerűbb tulajdonságait, az önzetlenséget és bátorságot, a türelmet, a befogadást és a nagylelkűséget.

  1. A játéknak lassan vége. Magyarország ítéletre vár.”

 A kártyát a jövőben minél szélesebb körben szeretnénk eljuttatni, határon innen és túli iskolákhoz, hogy így a diákok a játékos tanulás módszerével ismerkedhessenek meg ezzel a korszakkal, továbbá saját múzeumpedagógiai foglalkozásainkon is használjuk ezt a játékot.

 

Címkék: