Negyven könyvtárnak adományozott könyvcsomagot a Trianon Múzeum

A szakma és a tágabb közvélemény számára is hiánypótló történelmi munkákat tartalmazó, mintegy 100 ezer forint értékű könyvcsomagot adományozott negyven magyarországi könyvtárnak a Trianon Múzeum. A december 7-i ünnepélyes átadónak Debrecen, ezen belül a Méliusz Juhász Péter Könyvtár adott otthont.

 

Az ünnepséget Dr. Puskás István, Debrecen Megyei Jogú Város kultúráért felelős alpolgármestere, az esemény védnöke nyitotta meg.

„A bő száz évvel ezelőtti események nem csak az akkori Debrecenre és Magyarországra voltak hatással, a következményeit mind a mai napig viseljük. Együtt kell élnünk vele, és ebben a helyzetben kell kialakítanunk viszonyokat mind magunkkal, mind az országgal, mind a minket körülvevő szomszédainkkal. Ahhoz, hogy ezt minél erősebb pozícióból tehessük, hogy minél jobban tisztában legyünk saját magunkkal, ahhoz meg kell értenünk, hogy mi is történt száz évvel ezelőtt. A megértés és az elemzés folyamatának és az ezekből következő építkezésnek egy nagyon fontos alapja a tudomány. Ezért kiemelkedő az a könyvsorozat, amelyet a Trianon Múzeum szerkesztett és adott ki, és amely minőségében is imponzáns. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy ez a sorozat elérhető lesz a debreceni közgyűjteményekben is. Bízom benne, hogy ez nem csak egy szűk szakmának, de a tágabb olvasóközönségnek is lehetőséget teremt majd arra, hogy minél értőbben, minél árnyaltabban, és minél pontosabb képet kapva tudjon viszonyt kialakítani a száz évvel ezelőtt történtekkel, és ennek szellemében tudja élni a mai életét. Köszönjük nem csak a debreceni intézmények, de minden debreceni polgár nevében is ezt a hatalmas munkát, és azt, hogy ez az érték, ami ezekben a könyvekben rejlik, most már a debreceniek számára is hozzáférhetővé válik.” Arra kérem és invitálom a debrecenieket, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel – mondta Puskás István.

 

Dr. Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója mindazon könyvtárak nevében szólt, akik a felajánlásban részesültek. „Könyvtárosként, és a tematikát térképgyűjteményben feldolgozó szerkesztőként, statisztika történészként is fontosnak tartom a mai eseményt. Ezek azok a pillanatok, amikor az ember kiszakadhat a mindennapokból, átértékelheti a múltat, és mélyen elgondolkodhat a jövőről. Az ezeréves örökségről, melynek átadása és közvetítése mindannyiunk feladata, és amelyben a könyvtárak kiemelt szerepet játszanak. Minden alkalmat igyekszünk megragadni, hogy felhívjuk a figyelmet arra: milyen erős a könyvtárosok, a könyvtárak társadalom- és kultúramegtartó szerepe. A könyvtárak erős pillérei a hazai kulturális életnek, és kiemelkedően fontos közösségépítő szerepet játszanak. A nemzeti könyvtár is ezen az úton jár, igyekszik megtartani azt a közösséget, amely eddig is megtisztelte látogatásával, másrészt igyekszik kitárni kapuit az egész nemzet előtt. Nekünk tulajdonképpen ugyanaz a feladatunk, amit a Trianon Múzeum is magáénak vall, azaz erősítjük a nemzeti összetartozást, formáljuk a nemzettudatot. Ehhez nyújt ma nekünk segítséget a Trianon Múzeum ezzel a különösen nagylelkű gesztussal. Az Ezeréves Magyarország könyvcsomag egyes darabjai hiánypótló alkotások, kuriózumok a diákok, oktatók, kutatók és a történelem, a nemzeti múltunk felé fordulók számára. Alapvetések, melyekhez eddig nem, vagy csak nehezen juthatott hozzá az olvasó. Van köztük forrásmunka, gyönyörű, szinte díszalbumként is kézbe fogható térképgyűjtemény, statisztikai adatokon nyugvó összegzés. A múzeum válogatásában számos mű helytörténeti alapokat is nyújt, emellett korabeli történelem- vagy földrajzkönyvként is olvasható. Természetesen az irodalmi alkotások sem maradhattak ki a könyvcsomagból, és egy különleges közjogi kézikönyv is része a gyűjteménynek. Tökéletes korrajz tehát minden egyes kötet, és a nemzeti egységnek az ilyen fokú kifejezését és fizikai formában való megtestesülését ritkán tapasztalhatjuk” – mondta Dr. Rózsa Dávid, aki arról is szólt, hogy a kiválasztott, és most megajándékozott negyven könyvtár tulajdonképpen lefedi az ország egészét, vannak köztük felsőoktatási intézmények, szakkönyvtárak, megyei könyvtárak egyaránt.

Dr. Szabó Pál Csaba, a várpalotai Trianon Múzeum igazgatója elsőként megköszönte a méltató szavakat, majd így folytatta: „Izgalmas időket élünk. A szemünk előtt lesznek bizonytalanná, repednek szét, alakulnak át azok a jelzőtáblák, amelyek a mi életünkben eligazítottak bennünket. Mindenki azt tapasztalja, hogy lassan-lassan minden bizonytalan, újraértelmezést igényel. Ebben a helyzetben plasztikusan tudom elmondani, hogy Magyarország az elmúlt ezer évben milyen küldetéssel rendelkezett. Magyarország ezer éve világhatalmak kereszttüzében, lét és nemlét kérdéseit kell, hogy megoldja. Ötszáz évig nagyhatalomként, európai- és világhatalomként, a második ötszáz évben pedig potenciális nagyhatalomként küzd Európa és a világ egyik legnehezebb pontján azzal, hogy fenntartsa magát, hogy megőrizze egyéniségét, identitását, megőrizze az ezeréves Magyarországot.”

A Trianon Múzeum igazgatója felidézte a könyvek egykori születésének tragikus körülményeit, az intézmény általi újrakiadásának történetét, majd a kötetek rövid tartalmi ismertetése után így összegzett: „Az a könyvsorozat, amit ajánlunk a magyarországi könyvtáraknak, és főleg az olvasóknak, megrázó erővel bizonyítja és írja le azt a kihívást, ami az ezeréves Magyarországot érte a legnagyobb történelmi támadás epicentrumában. 1918-tól a legjobb magyar politikusok, földrajztudósok, statisztikusok, dacolva a körülményekkel, olyan drámai, már-már a költészet határát súroló szöveggyűjteményt állítottak össze, amely azóta is megközelíthetetlen. Én azt gondolom, hogy a magyar béketárgyalásokra összegyűjtött anyag kötelező olvasmánya kell legyen minden értelmiséginek, amennyiben a Magyarország nevű kulturális teljesítmény számára fontos. Ilyen nézőpontból érdemes tekintenünk arra, amit Ezeréves Magyarország könyvcsomagnak neveztünk el. Nagy szeretettel ajánlom ezt a magyar könyvtáraknak, és kérem őket, hogy segítsenek abban, hogy ez a könyvcsomag célba érjen, szeressék az olvasók, és ismerjék meg a benne rejlő üzenetet és a mi szándékainkat.

A beszédeket követően az első adományt Dr. Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója vette át Dr. Szabó Pál Csabától, a Trianon Múzeum igazgatójától. A megajándékozott intézmények és könyvtárak képviselői közül jelen volt az eseményen Dr. Kovács Béla Lóránt, a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtár igazgatója, Dr. Oláh Róbert, a Debreceni Református Kollégium tudományos főmunkatársa, Dr. Horváth Sándor Domonkos, a győri dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér igazgatója és Bognár István, a Mathias Corvinus Collegium regionális képviselet-vezetője.

Az ünnepségen levetítésre került a Trianon Múzeum Száz szívdobbanás című kisfilmje is, mely az intézmény YouTube-csatornáján is elérhető: https://www.youtube.com/watch?v=Wxl2hFXJE1g

 

Az Ezeréves Magyarország könyvcsomag könyveiről

A Trianon Múzeum, a Trianoni békediktátum centenáriumának alkalmából, a szakma és a tágabb magyar közvélemény számára is hiánypótló történelmi munkák újrakiadására vállalkozott. A múlt század 20-as, 30-as éveiben megjelent, majd évtizedeken át tiltólistákra tett könyvek, a szerkesztők reményei szerint, megjelenésükkel hozzájárulhatnak a Trianonnal kapcsolatos elfogultságok, félelmek és ismerethiány csökkentéséhez. Úgy vélik, hogy ezeknek a műveknek a megismerése nélkül nem lehet helyesen értelmezni jelenünket sem, és azt sem, hogy milyen teendőink vannak a világban, milyen felelősségünk van az egész magyar nemzet iránt.

 

Az „Ezeréves Magyarország” könyvcsomag könyvei

  1. Bátky Zsigmond – Kogutowicz Károly: Magyarország néprajzi térképe település és lélekszám szerint, 1918 (könyv vagy mappa)

Magyarország néprajzi térképe Teleki Pál gróf, földrajztudós, miniszterelnök (1920–1921, 1939–1941) kezdeményezésére született meg. Az 1:200.000 méretű térkép elkészítése hatalmas vállalkozás volt, amelynek célja a magyar nemzetiségi elem megfelelő feltüntetése volt. Ezt azonban nem az adatok elferdítésével, meghamisításával érték el, hanem egy újfajta módszertannal, amelynek segítségével az addigiakhoz képest a valósághoz közelebb álló módon vált lehetségessé az ország nemzetiségi arányainak ábrázolása. Az igényes és elegáns kivitelű, színes Magyarország néprajzi térképével egy tudományosan megalapozott és rendkívül informatív térképgyűjtemény vált elérhetővé az érdeklődők számára.

 

  1. A magyar béketárgyalások dokumentumai (I. II. III. DVD-vel vagy díszdobozban)

Általánosan ismert tény, hogy a trianoni döntés egyoldalúan kényszerítette rá Magyarországra a győztesek akaratát. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a magyar fél ne tett volna meg minden tőle telhetőt a védekezés, a békefeltételek enyhítése érdekében. A jelen három kötetes corpus ezeknek a már-már emberfeletti erőfeszítéseknek az eredményét adja közre. Az első kötet a békefeltételek előtt benyújtott összes magyar jegyzéket és azok mellékleteit, valamint magukat a békefeltételeket tartalmazza. A második kötet a magyar válaszjegyzékeket és a békefeltételek módosításait rejti. A harmadik kötetben vannak a statisztikai- és térképmellékletek, illetve a részletes tárgymutató. A három kötet speciális forrásmunka, amely összefoglalja Magyarország földrajzi, néprajzi, gazdasági és politikai viszonyait, de bepillantást enged a magyar békeküldöttség munkájának kevésbé ismert részleteibe is. A három kötethez DVD melléklet (III/B. kötet) társul.

 

  1. 10 könyv Trianon 100 évében, az 1000 éves Magyarországról c. sorozat kötetei

A 10 könyv Trianon 100. évében az 1000 éves Magyarországról sorozat célja, hogy felelevenítse azokat a jeles műveket, amelyek a trianoni katasztrófára az eseményekkel egy időben reflektálnak, vagy tematikájuknál fogva hűen jelenítik meg a Szent István-i állam jellegét. A sorozat köteteinek különös jelentőséget ad az a tény, hogy azok ezidáig nem kerültek újra kiadásra, amely így új, egységes köntösben adja az Olvasó kezébe a kordokumentumnak tekinthető alkotásokat.

 

  1. Cholnoky Jenő: A Kárpátoktól az Adriáig

Cholnoky Jenő neves földrajztudós vezeti keresztül az Olvasót a régi Magyarország tájain, a Kárpátoktól az Adriáig. A Kárpátoktól az Adriáig című műve (1934) azonban nem pusztán földrajzi leírás. A Szerző a Kárpát-medencei magyar lét furcsa kettősségét boncolgatja: ugyan helyünk Európa közepén elhelyezkedésénél fogva történelmi viharok, nyomában pedig nemzeti sorscsapások színtere, ugyanakkor természetes egységével megmaradásunk záloga is.

  1. Buday László: Magyarország küzdelmes évei

A Magyarország küzdelmes évei (1923) átfogó ismertetést nyújt a megcsonkított Magyarország Trianon utáni állapotáról. Táblázatos kimutatások és térképek segítségével ábrázolja a megmaradt ország népességi viszonyait, mezőgazdasági és ipari teljesítményét, pénzügyeit, kitérve az elszakított magyarság helyzetére is.

 

  1. Thirring Gusztáv: A magyar városok statisztikai évkönyve

A Thirring Gusztáv szerkesztésében megjelent A magyar városok statisztikai évkönyve (1912) 138 magyar településről egységes szempontok alapján nyújt átfogó információkat. Az Olvasó képet kaphat az egyes települések földrajzi és közigazgatási viszonyairól, történetéről és a népesség tevékenységéről. Alapvető munka a helytörténet iránt érdeklődők számára.

 

  1. Herczeg Ferenc: Napkelte előtt!

„Íme, jó magyarom, így ítélték halálra Szent István ezeréves birodalmát! Minden nagyobb feltűnés és megrázkódás nélkül, simán, mondhatnók: mellékesen, a tea és a mandulatorta között. Te ma elviselhetetlen terhek alatt görnyedsz, az életed merő lemondás és szenvedés, az éjszakáidba belesír idegenrabságba jutott millió testvéred kínszenvedése, a szívedet megdermeszti a tudat, hogy elveszted hazádat – és mindez nem a haragos egek büntetése, hanem azért van, mert Mr. Balfour álmos volt, Pichon úr unta a statisztikát, Hans torzképeket rajzolt és nem ért rá odafigyelni, a jóhumorú Lloyd George nem tudott térképet olvasni, az amerikai elnök pedig üresfejű pozőr volt. Benesék olyan etnográfiai dajkameséket tudtak elhitetni ezzel a társasággal, amilyeneket akartak.” Herczeg Ferenc, a Horthy-korszak írófejedelme megkapó stílusban, rövid, epizódszerű formákban vetette papírra gondolatait Trianonról. A Napkelte előtt! (1937) itt-ott keserűséggel vegyült humorával a csonka országban és az azon kívül rekedt magyarság lelkiállapotáról is hű képet ad.

 

  1. Horváth Jenő: Magyar diplomácia

A Magyar diplomácia (1928) hatalmas forrásbázisra támaszkodva, olvasmányos stílusban mutatja be a magyar állam külpolitikai összeköttetéseit 1815 és 1918 között. Alapos elemzésével segít objektíven megítélni az első világháború kitörésében szerepet játszó tényezőket, szembehelyezkedve azzal a győztes hatalmak által hirdetett narratívával, miszerint a világégésért egyedül a vesztesek, köztük Magyarország a felelős.

 

  1. Jancsó Benedek: Defensio Nationis Hungaricae

Jancsó Benedek Defensio Nationis Hungaricae (A magyar nemzet védelme) (1920) című könyvében a maga korában elterjedt – és a Trianonról való gondolkodást máig meghatározó – véleményt veszi górcső alá. Valóban rosszul bánt és elnyomta a magyar kormányzat a nemzetiségeket? Tényleg le lehetett volna szerelni az irredentista törekvéseiket követeléseik teljesítésével? A kérdés úgy is feltehető: pusztán magunknak köszönhetjük-e a trianoni országcsonkítást? A Szerző sorra veszi a Magyarországgal szemben megfogalmazott vádakat, rámutatva a bennük rejlő visszásságokra. A mű védőbeszéd Magyarország mellett.

 

  1. Kmety Károly: A magyar közjog kézikönyve

Egy állam hosszú létét nem követi törvényszerűen elsorvadás és megszűnés, hiszen az folyamatos megújhodásra képes. De vajon mik az ezek mögött meghúzódó erők és kimutathatók-e a magyar államélet esetében? Kmety Károly A magyar közjog kézikönyve című művében (1900) jogi megközelítéssel deríti fel a magyarságban megbúvó energiákat és fejlődést, melyek biztosították számára az állami kereteket és – hite szerint – biztosítani fogják a jövőben is kora állampolgári kötelékeinek alapján.

 

  1. Lechner Jenő: Az elszakításra ítélt Magyarország

Lechner Jenő Az elszakításra ítélt Magyarország című munkája (1920) vármegyéről vármegyére mutatja be az elszakításra ítélt területeket, történelmüket, különös hangsúlyt fektetve a magyar művelődés emlékeire. A leírásokat a magyar kulturális emlékek gazdag képanyaga kíséri.

 

  1. Lóczi Lóczy Lajos: A magyar Szent Korona országainak földrajzi, társadalomtudományi, közművelődési és közgazdasági leírása

A Lóczi Lóczy Lajos neve alatt megjelent A magyar Szent Korona országainak földrajzi, társadalomtudományi, közművelődési és közgazdasági leírása című kötet (1918) a kor elismert szakértői által írt hiánypótló munka, amely pillanatképet mutat a magyar Szent Korona országainak állapotáról, közvetlenül az I. világháborút megelőzően. Széleskörű leírása kiterjed az egyes területek természetföldrajzi ismertetésére, történetére, továbbá műveltségi, közigazgatási és gazdasági viszonyaira is. A tartalmas leírásokat táblázatok és térképek teszik szemléletesebbé.

 

  1. Milotay István: Egy halálra ítélt nemzet

Európa önmaga ellen vétett, mikor az egyensúlyi helyzetet felbontva Magyarországot földarabolta és erőforrásaitól megfosztotta. Azt az országot, amely évszázadokon keresztül nemcsak a Nyugatot védte a Kelettel szemben, de a nyugati terjeszkedésnek is gátat szabott. Ennek a földrajzi, politikai és gazdasági egységnek a megbontása az összeurópai békét is fenyegeti. Az Egy halálra ítélt nemzet című kötet (1929) a magyar mellett angol és olasz nyelven is szót emel a Magyarországot ért igazságtalanság miatt.

 

Megajándékozott könyvtárak

  1. Országos Széchényi Könyvtár
  2. Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár
  3. Országgyűlési Könyvtár
  4. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ
  5. MTA Történettudományi Intézet Könyvtára
  6. Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténeti Könyvtár
  7. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
  8. Budapesti Corvinus Egyetem Könyvtára
  9. Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtára
  10. Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtár
  11. Károli Gáspár Református Egyetem Könyvtára, Budapest
  12. Miskolci Egyetem Központi Könyvtára
  13. Nyugat-magyarországi Egyetem Központi Könyvtára, Sopron
  14. Pécsi Tudományegyetem Központi Könyvtára
  15. Szegedi Hittudományi Főiskola Könyvtára
  16. SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Könyvtára, Szeged
  17. Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára
  18. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Kar Könyvtára, Esztergom
  19. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Könyvtára, Budapest
  20. Balassa Bálint Múzeum Könyvtára, Esztergom
  21. Debreceni Református Kollégium Könyvtára
  22. Bács-Kiskun megyei (Kecskemét) Katona József Könyvtár
  23. Baranya megyei (Pécs) Csorba Győző Könyvtár
  24. Békés megyei (Békéscsaba) Könyvtár
  25. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei (Miskolc) II. Rákóczi Ferenc Könyvtár
  26. Csongrád megyei (Szeged) Somogyi Károly Könyvtár
  27. Fejér megyei (Székesfehérvár) Vörösmarty Mihály Könyvtár
  28. Győr-Moson-Sopron megyei (Győr) Dr. Dr.Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér
  29. Hajdú-Bihar megyei (Debrecen) Méliusz Juhász Péter Könyvtár
  30. Heves megyei (Eger) Bródy Sándor Könyvtár
  31. Jász-Nagykun-Szolnok megyei (Szolnok) Verseghy Ferenc Könyvtár
  32. Komárom-Esztergom megyei (Tatabánya) József Attila Könyvtár
  33. Nógrád megyei (Salgótarján) Balassi Bálint Megyei Könyvtár
  34. Pest megyei (Szentendre) Pest Könyvtár
  35. Somogy megyei (Kaposvár) Takáts Gyula Könyvtár
  36. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei (Nyíregyháza) Móricz Zsigmond Könyvtár
  37. Tolna megyei (Szekszárd) Illyés Gyula Könyvtár
  38. Vas megyei (Szombathely) Berzsenyi Dániel Megyei és Városi Könyvtár
  39. Veszprém megyei (Veszprém) Eötvös Károly Könyvtár
  40. Zala megyei (Zalaegerszeg) Deák Ferenc Könyvtár

Címkék: