„Boldog és szomorú is az ember, látva ezt a múzeumot. Látva a kopott falakat, a pénz–támogatás hiányt mutató külsőt. S hogy ez a múzeum, akárcsak a kiskunmajsai 56-os múzeum, miért nincs / nem lehet Budapesten? De látja azt az erőt is, amely mögött a gyűjtemény mögött áll. S ez az, ami reményt ad!”
2007.09.05.
T. Gy.
Kiskunmajsa

„Őrségen álló magyar vagyok, Apám a Kárpát falát védte, dacos erővel, s meg is halt érte! De engemet itt hagyott, hogy álljam a vártát, hogy készen legyek, ha mozdul a Kárpát! Ha mozdul az Adria és Erdély hegyeit megrázza a kín, s a harag, és sikongnak a vad viharmadarak. Addig várok s állom a vártát, mert Őrségen álló magyar vagyok!”
2007.09.08.
Sz. E. titkár
Őrség

„Ma 15.09.2007 egy román csoporttal meglátogattuk a Múzeumot, dicséretes, hogy ez létezik és mindnyájan meg vagyunk győződve, hogy minden elintéződik a közös akaratban.”
2007.09.15.
Cs. G.
Nagyszentmiklós

„Adjon a jó Isten sok-sok ilyen nemes lelkű, hű tiszta szívű magyart, mint Önök akik létrehozták e nagy jelentőségű gyönyörű múzeumot. A jó Isten sokáig éltesse Önöket!”
2007.09.25.
id. L. T.
Gyergyószentmiklós

„Igen nagy zavarban vagyok, nem is tudom mit lehet ezek után ebbe az emlékkönyve írni. Úgy éreztem magam, hogy újból Nagy Magyarországban vagyunk, mint amikor még ott születtem. Megható volt mindazon helyeket látni, ahonnan szüleink az első világháború után vagonba rakva érkeztünk Zsolnáról, Csalóközből, Tardoskeddről. Magyarként éltünk ott és most is, gyermekeimmel, unokáimmal kitartóan azok is maradunk, bármit is hoz ránk a Sors. Bízva abban, hogy eljön egyszer a Magyar Feltámadás. Amit láttunk az nekünk szent és igaz, mert lesz még ünnep, még ha ezt szeretett utódaink élik is meg. Igen tanulságos és igaz kiállítást láttunk. Köszönet mindenkinek, aki ebben részt vett. 87 évesen életem egyik legszebb 3 órája volt.”
2007.09.30.
J. J.
F. F.-né
Sz. J.
Budapest