Csak úgy lehet értelmezni a nemzeti tragédiát és a magyar integrációs kísérleteket bemutató Trianon Múzeumot, ha meg tudjuk mutatni az előzményeket is – mondta dr. Szabó Pál Csaba, a várpalotai Trianon Múzeum igazgatója abban, a Magyar Nemzetben megjelent riportban, mely nem csak a 2017 óta teljes felújítás alatt lévő, kapuit nyáron újranyitó emlékezetpolitikai intézmény múltját mutatja be, de a magyarországi múzeumi kínálatban különleges új kiállítás terveibe is beavatja az érdeklődőket.

A Magyar Nemzet riportja végig kalauzolja az olvasókat a trianoni diktátum előzményeit és következményeit bemutató múzeumnak otthont adó, várpalotai Zichy-kastély történetébe is.

A kétszintes kastélyt a Zichy-család 1721 és 1725 között építette, majd a XIX. század második felében Ybl Miklós tervei alapján modernizálták. Érdekessége többek közt, hogy 1849-ben az üldözött Batthyány Lajost és társait egy éjszakára ide fogadták be. A Zichyek 1903-ban egy porosz földbirtokosnak adták el a kastélyt, amelyet a második világháború után teljesen kifosztottak. A hatalmas könyvtár kötetei, a fegyver- és trófeagyűjtemény, a bútorok mind eltűntek. Ezután a néphadsereg költözött az épületbe, legénységi körleteket rendeztek be háromszintes vaságyakkal. Ezt követően tiszti klubként és parancsnoki épületként funkcionált. 1956 után a kommunisták számtalan embert hurcoltak a kastélyépületbe, mely kínvallatások színtere volt a forradalom leverése után. – Az 1970-es évektől tüzérmúzeum működött itt, akkor újították fel utoljára az épületet. A kiállítás a nyolcvanas években bezárt, onnantól kezdve a kastély üresen állt, amíg a Trianon Múzeumot létre nem hozták. Miután az épület a Kincstári Vagyonigazgatóság kezelésében volt, a múzeum kuratóriuma megállapodást kötött a vagyonkezelővel, miszerint részben üzemeltetik a Trianon Múzeumot, részben állagmegóvást végeznek az épületen. Emellett pedig igyekeztek forrást szerezni a kastély teljes felújítására, ennek a célegyeneséig jutottak most el. A felújítás 2017-ben indult, szakaszosan bővült, míg teljes körű felújítás lett belőle. Vagyis a teljes műemléképület, a kiállítások, valamint a történeti park is megújulhat.

A cikkből azt is megtudhatjuk, hogy a Trianon Múzeum már 2004-ben megnyílt, de az épület teljes körű felújításának köszönhetően most a kiállítás is újjászületik.  Noha a kiállítás átadása az év derekán történhet meg, azt már most lehet tudni, hogy a tárlat forgatókönyve alapján a látogató egy drámai útvonalon járhatja majd be az épületet.

„Trianon előzményeitől az első világháborún át a magyarellenes atrocitásokig, a műemlékek sorsán át a magyar ellenállás bemutatásáig egy komplex hatásmechanizmust igyekszünk létrehozni. Ehhez fontos, hogy a kiállításnak technikailag és lélektanilag is fel kell érnie a mai tömegkultúra leghatásosabb elemeihez. Célunk, hogy kevés olyan látogató legyen, aki nem kerül a kiállítás hatása alá. De ennél is nagyobb cél, hogy egy teljes új, fiatal nemzedéket találjunk meg az üzenetünkkel, célunk, hogy a jövőben a magyar közoktatásban tanulók 18 éves korukig legalább egyszer eljussanak a múzeumba és társintézményünkbe, a Nagy-Magyarország Parkba” – nyilatkozta dr. Szabó Pál Csaba a Magyar Nemzet riporterének.

A cikk bemutatja a Trianon Múzeum múzeumpedagógia háttérintézményeként működő Nagy-Magyarország Parkot is.

Szabó Pál Csaba a Nagy-Magyarország Park kapcsán úgy fogalmazott: csak úgy lehet értelmezni a nemzeti tragédiát és a magyar integrációs kísérleteket bemutató Trianon Múzeumot, ha meg tudjuk mutatni az előzményeket is.

„– Szükségét éreztük a Szent István-i Magyarországnak is látványos megjelenést biztosítani. A park a nyugodt, előkelő, nemes Magyarországot mutatja be, innen lehet a történelmi viszonylatokat és a veszteséget igazán átérezni – emelte ki az igazgató. Hangsúlyozta, a Trianon Múzeum és a Nagy-Magyarország Park amellett, hogy a magyar emlékezetpolitikában ma már nem megkerülhetők, a külhoni magyarok számára ingyenesen tekinthetők meg, ezzel is gesztust gyakorolva azok felé, akik akaratuk ellenére veszítették el hazájukat. Talán ennek is köszönhető, hogy a külhoni magyarok számára már ma is egyfajta zarándokhellyé vált a Trianon Múzeum.”

A Magyar Nemzet riportját teljes egészében ITT olvashatják.0,,,,