A Kárpát–medence legszebb népmeséit gyűjtöttük össze ebbe a látványos, nagyméretű, több mint 200 oldalas könyvbe. Kötetünk a magyar, szlovák, román, német, szerb, ruszin, ukrán, horvát, lengyel, örmény, zsidó, cigány és olasz népmesekincs sajátos, különleges világát, jellegzetes történeteit viszi el az olvasókhoz. A különböző népek hagyományainak, szokásainak, népviseletének megismerését a meséket kísérő színes, látványos illusztrációk – Török Ferenc Lászlóné, Kati munkái – is segítik. Vele beszélgettünk.

– Egy népmesekönyvnél fontos, hogy a megjeleníteni kívánt táj, ruhák, és tárgyi eszközök hitelesek legyenek. Éppen ezért a rajzok elkészítése nyilván háttérmunkát is igényelt. Honnan inspirálódtál?

– A kötet a Kárpát-medence népeinek válogatott meséit tartalmazza. Az első pillanattól nem volt kérdés, hogy a néprajzi, földrajzi és egyéb kulturális elemek ábrázolása megközelítően hiteles legyen.  Ezzel tudtam a különbségeket kidomborítani, és a meséket változatossá tenni. Valóban szükség volt némi kutatómunkára, de szerencsére ilyen jellegű forrásanyagokat szép számmal fel lehet lelni, illetve az internet is sok segítséget adott.

– A könyvet lapozgatva feltűnik az olvasónak, hogy a különböző népek meséi más-más illusztrációkkal kezdődnek, kivéve a magyar népmeséket, melyek egységes induló képet kaptak. Ez a te ötleted volt, vagy a szerkesztővel közösen döntöttetek így? Mi volt az elgondolás?

– Amikor felmerült a mesekönyv kiadásának ötlete már a szerkesztő, Dr. Szabó Pál Csaba pontosan tudta, hogy milyen koncepció mentén álljon össze a könyv szerkezete. Ő választotta a meséket, Ő csoportosította és rakta sorrendbe őket. Én a felkéréskor egy teljes, szerkesztett szöveget kaptam kézhez.

– Egy jó gyerekkönyv nem csak az ismeretek megszerzésében, de a kicsik képzeletének alakításában is sokat segíthet. Milyen elemeket, színeket használtál, hogy a könyv ebből a szempontból is megfeleljen?

– A célom az volt, hogy a szöveg és a képi világ mindenképpen egységet tükrözzön. Nem akartam, hogy a kötet más legyen, mint aminek szántuk. Olvasható, nézegethető kiadványnak, minden korosztály számára. Mivel népmesékről van szó, amelyeket már nagyszüleink is ismertek, nem törekedtem a mai modern, erős színvilágú képi hatásra. A színek egy kicsit a régi idők finom mesei világát adják vissza, persze egy-két humoros, és néhány akár oda nem illő motívummal fűszerezve.

– Miként jutottál el az ötlettől a megvalósításig, azaz technikailag hogyan dolgoztál?

– Amikor a szöveget megkaptam, a szerkesztő szabad kezet adott a technikai megoldásra. Az mindenképpen közös cél volt, hogy színes legyen. A kifejezés módja és stílusa egy rövid tervezés és kísérletezés után dőlt el, és tért el a hagyományos illusztrátori munkától. Ettől a pillanattól kezdve közös munka kezdődött Dékány Attila grafikussal. Mivel a könyv teljes grafikai állományát Ő készítette el, így elkezdtünk közösen konkrét oldalakban gondolkodni. Így jutottunk el oda, hogy minden mese saját stílust kapott, és ennek következtében a szövegmezők is egyedi formákat kaptak. Ebbe tördelte bele Attila a szövegeket. Így haladtunk meséről mesére.

– Mi alapján dőlt el, hogy melyik jelenetet emeled ki egy adott meséből?

– A mesék nem voltak ismeretlenek a számomra, mégis többszöri elolvasás után vált világossá, hogy mit szeretnék kiemelni. Fontos volt figyelni a könyv terjedelmére és a mesei elemek gyakori ismétlődésére is. Mivel sok illusztráció került a kötetbe, a kiválasztás nem volt túl nehéz feladat.

– Nem könnyű az illusztrátor dolga, hiszen a rajz a szövegtől függ. Hogyan tudtad mégis saját magad belevinni a képekbe?

– Amikor már eldőlt, hogy melyik mesei elemet, karaktert, vagy jelenetet szeretném megmutatni, attól kezdve már szárnyalhatott a fantázia. A kiválasztott technika az akvarell és a tus kombinációja lett. Ez az egyik kedvencem. Azon túl szeretek a térrel és az idővel játszani a rajzaimban, ami egy kicsit néha meghökkentő, és kusza is lehet, de a gyerekek ezt ragyogóan értik és kezelik.

– A sok gyönyörű történet közül melyik a TE MESÉD, melyik áll a szívedhez legközelebb, és miért?

– Mindegyik mese nagyon közel került a szívemhez. Ha mégis ki kell emelni közülük egyet, akkor a Hétéves gyermek című magyar népmesét választom. Nem a tartalma miatt, hanem mert ennek illusztrálása ment leggördülékenyebben, mert rengeteg megvalósítható rajzi lehetőség volt benne.

A Kárpát-medence Intézet kiadásában megjelent mesekönyv megrendelhető webáruházunkból, vagy személyesen megvásárolható a Magyar Házak hálózatához tartozó debreceni Partium Házban, a kisvárdai Kárpátalja Házban, a soproni Őrvidék Házban, a miskolci Felvidék Házban és a szegedi Délvidék Házban.

Kiemelt kép: Vidám könyvbemutató, ahol Imelda királylány és Zsombor királyfi (A debreceni Csokonai színház művészei) olvasnak fel a gyerekeknek