A város és környéke népszavazáson dönthetett arról, hogy Ausztriához vagy Magyarországhoz kíván-e tartozni.

Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum értelmében Nyugat-Magyarországot át kellett adnunk a szintén vesztes Ausztriának. Ebben komoly szerepe volt Karl Renner osztrák kancellárnak, aki a győztesek előtt azzal érvelt, hogy a terület lakossága többségében német ajkú; mezőgazdasága Bécs számára nélkülözhetetlen, és Magyarországon pedig épp a kommunista Tanácsköztársaság rémuralma tombolt.

Ausztria mellett a csehszlovákok és jugoszlávok is igényt tartottak a szóban forgó területre, hogy azon a két államot összekötő ún. szláv korridort hozzanak létre. Ezt a tervet az olaszok nem támogatták, így a kérdésben értelemszerűen az osztrákokat támogatták.

A terület abban az értelemben is különleges, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának időpontjában még mindig magyar fennhatóság alatt állt – ellentétben a többi elszakításra ítélt országrészekkel, melyek már másfél-két éve megszállás alatt álltak. A magyar kormánynak ezt a területet a szerződés életbe lépése (1921. július 31.) után kellett kiürítenie.

A kormányzat e kötelességének eleget is tett, de amikor pár nappal később osztrák csendőrszázadok megkezdték a bevonulást, fegyveres felkelés robbant ki. A Maderspach Viktor és Prónay Pál által vezetett ún. Rongyos Gárda csapatai rajtuk ütött. A sikeresen alkalmazott gerillaharcmodornak köszönhetően a bevonulókat egy sor kisebb csatában, többek között Ágfalvánál, Felsőőrnél, illetve Pinkafőnél legyőzték. Az osztrákokat sikerült teljesen kiverni az országból.
Ezt látva az antant október elején beavatkozott: felszólította a magyar kormányt a felkelők lefegyverzésére és a terület Ausztriának történő átadására. Erre válaszul Prónayék október 4-én Felsőőrön kikiáltották a független Lajtabánságot.
  A patthelyzet feloldásának érdekében az olaszok Velencébe hívták tárgyalni az osztrák és magyar felet. Itt jött létre a megállapodás, aminek értelmében Nyugat-Magyarországot ki kellett ürítenünk, de cserébe Sopronban és a környező falvakban népszavazást írtak ki a hovatartozásról.

A voksolásra 1921. december 14-e és 16-a között került sor. A részvételi arány igen magas, kb. 90%-os volt, az eredmény pedig egyértelmű: Ausztriát 8227 fő (35%), Magyarországot viszont 15.334 fő (65%) választotta. Örvendezett az egész ország, a város és környéke visszatért Magyarországhoz, és ezzel a trianoni békeszerződés első komolyabb, viszont egyetlen tartós revízióját sikerült végrehajtani.

Nem sokkal ezután az Országgyűlés Sopron városának a "Civitas Fidelissima" azaz, a leghűségesebb város címet adományozta.