Éppen száz éve adtak vissza a megcsonkított Magyarországnak Nagylak térségében kétezer holdnyi ősi magyar földterület.

A semmilyen helyismerettel nem rendelkező trianoni békecsinálók az eléjük terített Nagy-Magyarország térképre – kedélyes kávé szürcsölés és szivar pöfékelés közben – piros ceruzáikkal megalapozott döntés helyett, amúgy kedvük (és érdekeik) szerint rajzolgattak vörös vonalakat. Így alakult ki Magyarország új, 2266 km hosszú (rövid…) trianoni határa. A területrablásban az utódállamok a franciákban hathatós támogatóra találtak. A többi nagyhatalom pedig cinkosan asszisztált… Egyedül a magyar–román határvonal 50 községet szelt ketté és közel 600 birtokosnak vágta szét a földjét.

Az egyik ilyen pórul járt község Nagylak volt, amelyet Romániához csatoltak, de vasútállomását és 512 lelket számláló tanyavilágát meghagyták. A határvonal ezen a szakaszon a Makó–Nagylak–Mezőhegyes vasútvonal és az annak keleti oldalán húzódó Élővíz-csatorna lett és Nagylaknál pontosan a környék lakosságának kenyeret adó Pannonia Kendergyár udvarának a közepén húzódott. Ezzel a lentelep román területre került!

Nagylak látképe, 1916    forrás: internet

A kendergyár 70 méteres kéménye a bűnös tettre emlékeztető hatalmas felkiáltójelként magasodott a környék fölé. A gyár nagy értéket képviselt. Már az első világháború előtt jól prosperált, az itt font nagy hajóköteleket Angliába, a zsinegeket Franciaországba, Spanyolországba, Finnországba, Kanadába és Argentínába exportálták.

Nagylak Pannonia Kendergyár 1905 körül      forrás: Nagylak Kendergyár facebook

A győztesek a gyalázatos rajzolgatás után mégiscsak érezhettek valamiféle bűntudatot, mert a magyar békedelegációnak küldött válaszlevelükhöz kísérőlevelet csatoltak, melyet személyesen Alexandre Millerand francia miniszterelnök, a békekonferencia elnöke írt alá. Ez az úgynevezett „Millerand levél” (vagy másképpen a „Kísérőlevél”) tulajdonképpen a trianoni határok bizonyos mérvű revízióját helyezte kilátásba. „A helyszínén megejtett vizsgálat esetleg szükségessé fogja tenni, hogy egyes helyeken a szerződésben megállapított határt áthelyezzék (…) ha a határmegállapító bizottságok (…) úgy vélik, hogy a szerződés intézkedései (…) valahol igazságtalanok, (…) módjukban lesz erről jelentést tenni a Nemzetek Szövetsége Tanácsának.”

A reményeink azonban szerte foszlottak amikor a várva-várt Határ Megállapító Bizottságok (HMB) 1921-ben megérkeztek és sorra járták a határszakaszokat. A valóságban a román, csehszlovák, szerb és osztrák fél „semmit vissza nem adunk” hozzáállása miatt minimális mozgásterük maradt. Többnyire csak szentesítették a helybeli magyar családok- és közösségek tragédiáját, tönkretételét. A nagypolitika és az utódállamok kisstílű érdekei felülírták a tisztesség vagy a józan ész parancsát és a fennkölt „wilsoni elveket”.

Nagylak, kenderáztató    forrás: Nagylak Kendergyár facebook

Nagylak azon kevés esetek közé tartozik, ahol mégis győzött a ráció. A trianoni határ meghúzása előtt Nagylakhoz tartozott vasútvonal, vasútállomás, kendergyár és lentermelő földek. Az új határ azonban elvágta a községet a hozzá tartozó gazdasági hátterétől. A románoknak ajándékozott Nagylakból „Nadlac” lett. Amivel viszont nem számoltak, hogy a gyár tulajdonjoga a Romániába átnyúló lentelepre a határ megvonása után is megmaradt! A munkások ezért határátkelésre jogosító igazolvánnyal mehettek csak dolgozni, amelyre elméletileg már a gyárudvaron szükségük lehetett. 1921. október 1-én a tanyákból, a vasútállomásból és a kendergyár Magyarországon maradt részéből kényszerűségből megalakították a „magyar” Nagylak községet.

Az abszurd helyzetet látva a magyar–román HMB ebben az esetben kivételesen megértőnek bizonyult és javaslatára 1922. február 26-án a lentelepet valamennyi szántójával együtt visszaadták Magyarországnak. Persze nem adták ingyen, cserébe Mezőhegyes közelében ugyanekkora területet Romániához csatoltak.

Nagylak és környéke felülnézetből    forrás: trianon100.hu

Az eredeti Nagylak ősi, Árpád-kori települése - ahol egykor Dózsa György aratott nagy győzelmet a leverésére érkezett urak fölött -, román község lett és amit ma Nagylaknak nevezünk, az a község valójában trianonnal keletkezett…

Nagylak, vasútállomás     forrás: mapio.net

Szerző: Dr. Tóth László