1989 óta már a valóságot el lehet mondani, le lehet írni, tanítani lehet történelmünk hosszú évtizedekig elhallgatott legigazságtalanabb, legtragikusabb eseményéről. A trianoni diktátumot egészen a rendszerváltásig elhallgatták. Az 1970-es, 1980-as évek fiatalsága szinte semmit sem tudott róla. A legvisszataszítóbb jelenség talán az volt, hogy az elszakított országrészek magyarságát románnak, jugónak, csehnek mondták. Az is előfordult, hogy a Kolozsváron élő magyar gyerekektől a kádári történelemtanítás által „átmosott agyú” fiatalok megkérdezték, hogy „honnan tudnak ilyen jól magyarul”… Mindez Mátyás király szobra mellett történt Kolozsvár főterén.

A Trianon Múzeum nem egyszerűen pótolja a szocialista évtizedek elhallgatott magyar történelmét. A látogató szereplője, fizikai és lelki átélője az eseményeknek.

Volt egy ország, ami már csak a szívünkben létezik. Ezer éven keresztül átélt már sok csapást, pusztulást, de mindig talpra állt, mert népe küzdött, dolgozott érte és ha kellett, hősi halált halt. Aztán egy messzi idegenben, idegen nyelven, idegenek által hozott döntése alapján sok milliónyi magyar úgy vált külföldivé, hogy át sem lépte városa, faluja határát. És városuk, falujuk valami egészen más, idegenül hangzó nevet kapott. A várak, templomok, temetők, csataterek, emlékművek, amelyek a magyar történelem részei voltak vagy megsemmisültek, vagy valamilyen egészen más idegen ideológia által kitalált „történelem” részei lettek.

Meg lehet ezt érteni?

Megértené a spanyol, ha holnaptól kezdve Toledó és Sevilla nem lenne spanyol? Elfogadná-e a francia, ha holnaptól kezdve Lyon és Bordeaux és Marseille már nem Franciaország városa, hanem „ősi olasz település”? A Trianon Múzeum kiállításain az eredeti történelmi tárgyak – napjainkra már nemzeti ereklyék – megtekintése mellett a látogató a legmodernebb audiovizuális technika alkalmazásával ismerheti meg a korszak eseményeit, embereit. Azt is, amit hosszú ideig elhallgattak, elhazudtak. Az első világháború végén a fegyverszünet aláírásának napján a magyar haderő állásai teljes egészében a történelmi magyar határokon kívül húzódtak és a történelmi magyar földön egyetlen idegen katona sem volt. Belgrádot és Bukarestet a Központi Hatalmak csapatai elfoglalták már rég és sem Bécset, sem Budapestet, de Berlint sem fenyegette ellenséges haderő, ellenben a német-francia harcvonal Párizstól kb. hatvan kilométerre volt.

A Trianon Múzeum kiállításai, a múzeumban megtartott előadások kérdéseket vetnek fel és válaszokat adnak. A végső választ maga a látogató találja meg.

Hidán Csaba történész