Elkészült a Trianon Múzeum legújabb terméke a Magyar Trianon Kártya, amely egy rendkívül ismert kártyajátékra, a magyar kártyára alapozva igyekszik bemutatni és ismertté tenni a trianoni tragédiával kapcsolatos tényeket, eseményeket és személyeket.

A Trianon kártya „az ezeréves Magyarország legnehezebb napjait meséli el 1918 és 1921 között, számos különleges szereplővel és helyszínnel, kegyetlen hamiskártyásokkal és országrontó balekokkal, megvesztegethetetlen ellenállókkal és elfelejtett hősökkel. Az egyes kártyalapok ezt színről-színre meg is mutatják: a VII-esek a Magyarországhoz való hűség példáit sorolják. A VIII-asok azt foglalják össze, hogy 1918 után milyen lépésekben szállták meg a négy égtáj minden irányából, románok, csehek, osztrákok és szerbek Magyarország legszebb városait. A IX-esek a magyar ellenállás sikereit villantják fel. A X-esek fontos kártyalapokként, az 1918-at követő időszak számottevő, a magyar honvédelemben szerepet vállalni képes haderőit veszi sorra. A trianoni évek főszereplőit az alsók és a felsők mutatják be. A királyok a Trianon játékban -és a valóságban is- szinte mindenható szereplők az első világháború utáni, új európai berendezkedés megvalósításában és az értük viselt felelősségben is. Ők a négy nagyhatalom vezetői, Clemenceau francia, Lloyd George brit, Orlandó olasz miniszterelnök és Wilson amerikai elnök. Az ász minden játék értelme és alapja, itt pedig a játék igazi tétje is: Magyarország. A négy ász szimbolizálja a magyarok közép-európai történelmi teljesítményét: a keresztény Európa századokon átívelő katonai védelmét, a vallási türelem elsőkénti törvénybe foglalását, az ezeréves államhatárokon belül a szabadság, biztonság és sokszínűség fenntartását, azt, hogy Európa keleti végváraként, itt találhatott menedékre minden üldözött, az örményektől a zsidókig, a románoktól a szerbekig.

Századokon át Magyarország volt az európai civilizáció legkeletibb hatalma, Magyarország keleti határa, egyben Európa határa is volt. Ugyanakkor, a magyarok Kelet legnyugatabbra jutott nemzeteként, állhatatosan képviselték Európában a Kelet legnagyszerűbb tulajdonságait, az önzetlenséget és bátorságot, a türelmet, a befogadást és a nagylelkűséget. 1920. A játéknak lassan vége. Magyarország ítéletre vár.”

A kártyát a jövőben minél szélesebb körben szeretnénk eljuttatni, határon innen és túli iskolákhoz, hogy így a diákok a játékos tanulás módszerével ismerkedhessenek meg ezzel a korszakkal, továbbá saját múzeumpedagógiai foglalkozásainkon is használjuk ezt a játékot.