1918. november 1.

„A Budapestentartózkodó orosz foglyok tömegei csütörtökön délután a radikális párt helyisége előtt gyűltek össze, ahol Práger Jenő elvtárs oroszul és magyarul beszédet tartott nekik. Az oroszok ideiglenes bizottságot választottak az orosz hadifoglyok ügyeinek a rendezésére. A bizottság tagjai lettek Stojanov Velikodvoskoj és Práger Jenő elvtársak.”

Népszava 1918.11.01. – 2. oldal


„A villamos vasutakat a Nemzeti Tanács lefoglalta. A Nemzeti Tanács csütörtökön a következő parancsot adta ki: „ Dénes Pál, Weltner Jenő és Sajó László megbízatnak, hogy a Közúti, Városi, Helyiérdekű és az összes budapesti villamosvasutakat átvegyék, rendben tartsák, természetesen minden eddigi tulajdonjog épségben tartásával. E parancs alapján föntnevezett elvtársaink katonai erővel megjelentek először a Városi vasút Kertész-utcai igazgatósági helyiségében, ahol az egybegyűlt igazgatóság előtt Dénes Pál elvtárs fölolvasta a Nemzett Tanács parancsát. Kijelentette, hogy a Nemzeti Tanács részéről megjelölt bizottság átveszi a vasút igazgatását és megbízza a vezetéssel Weltner Jenő elvtársat. Weltner elvtárs a vasút vezetését azonnal átvette…”

Népszava 1918.11.01. – 2. oldal


„Aradról jelentik, hogy a gyári munkások csütörtökön reggel a munkát beszüntették, felvonultak a Szabadság-térre, ahol népgyűlést tartottak és elhatározták, hogy a Nemzeti Tanácshoz csatlakoznak. A katonákat útnak engedték, még a fegyencek őrizetével megbízott katonák is elhagyták helyüket, így a fegyencek elszöktek. Ezeknek nagy részét a délután folyamán sikerült elfogni. Délután a törvényhatósági bizottság Barabás Béla főispán elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott.”

Népszava 1918.11.01. – 2. oldal


„Temesvárról jelentik: Az a hír terjedt el, hogy a király lemondott és kikiáltották a köztársaságot. A temesvári szociáldemokrata pártszervezet elnöke buzdító beszédet mondott a tisztekhez. Ezután a Jenő főherceg térre vonultak ás az ott lévő tömeggel együtt ledöntötték az Ausztria-szobrot. A tisztek megalakították a magyar, német, román és szerb katonai tanácsot.
Dr. Roth Ottó elnöklésével megalakult a bánsági néptanács, majd ezt követően kikiálltották a Bánáti Köztársaságot.”

Népszava 1918.11.01. – 2. oldal


„Pozsonyból jelentik: Pozsonyban délután 3 órakor a Batthyány- téren a város polgársága, munkássága és a helybeli katonaság gyűlést tartott, melyben megalakították a Nemzeti Tanács
végrehajtó bizottságát.”

Népszava 1918.11.01. – 2. oldal


„A Román Nemzeti Komitté hivatalos átiratban értesítette Jászi Oszkár nemzetiségi minisztert, melyben kölcsönös és barátságos tárgyalások megindítását kérvényezte. „Ez az uj népkormány első legnagyobb külpolitikai vívmánya ezerszeresen fontos most, hogy a román királyság nacionalistái és háborús huligánjai uj betörést akarnak szervezni Magyarország ellen. Amit a magyar oligarchia soha nem tudott elérni, azt most minden kérés nélkül megkapja a magyar népkormány, a hazai nemzetiségek maguk sietnek elhárítani az ország felől a további háborús veszedelmet és békés egyességre akarnak lépni a magyar néppel.”

Pesti Napló 1918.11.01. – 3. oldal


„Eddig meg nem erősített hír szerint az oláhok betörtek a Zsil völgyébe.”

Délmagyarország 1918.11.01. – 3. oldal


„Temesvárról telefonálják: Temesvárott néptanács alakult, amelybe bevonták az összes nemzetiségeket, akik csatlakoztak a katonasággal együtt. Ma délután négy órakor a város rendkívüli közgyűlést tartott Kórossy György főispán elnöklete alatt, aki üdvözölte a megalakult Bánáti Néptanácsot, és kijelentette, hogy a néptanács alá rendeli magát. A csatlakozott megyék főispánjai és polgármesterei szintén a polgári népbiztos rendelkezése alá bocsátották állásaikat….”

Délmagyarország 1918.11.01. – 3. oldal