|
|
"Mindent felírunk."
|
Jegyezze elő most a Trianon Kiskönyvtár köteteit, és legyen birtokosa a modern Magyarország legnagyobb horderejű változását bemutató és új megvilágításba helyező, hiánypótló könyveknek, kedvezményes áron! A sorozat eddig megjelent első négy kötetének megrendelésével, Ön automatikusan előjegyzi a kiadásra kerülő következő 11 kötetet is. Sorozatunk dísze lehet minden otthon, intézményi- vagy vállalati iroda könyvespolcának. Keménytáblás, cérnafűzött darabjai egyedi, látványos borítótervet kaptak: a köteteket egymás mellé rakva, a teljes sorozat gerincén megjelenik a Magyar Szent Korona. ENNEK A SOROZATNAK OTT A HELYE MINDEN MAGYAR KÖNYVESPOLCÁN!
A Trianon Múzeum, könyvkiadási programja keretében, a szakma és a tágabb magyar közvélemény számára is hiánypótló történelmi munkák újrakiadására vállalkozott. Gondozásunkban olyan munkák jelentek meg és jelennek meg az elkövetkezendő hónapokban, néhány évben, amelyekre nagyon nagy szükség volt, és amelyeket mindenképpen érdemes megismernie azoknak, akiket érdekel az elmúlt száz év történelme.A múlt század 20-as, 30-as éveiben megjelent, majd évtizedeken át tiltólistákra tett könyvek a szerkesztők reményei szerint megjelenésükkel hozzájárulhatnak a Trianonnal kapcsolatos elfogultságok, félelmek és ismerethiány csökkentéséhez.
Sorozatunk dísze lehet minden otthon, intézményi- vagy vállalati iroda könyvespolcának. Keménytáblás, cérnafűzött darabjai egyedi, látványos borítótervet kaptak: a köteteket egymás mellé rakva, a teljes sorozat gerincén megjelenik a Magyar Szent Korona.
ENNEK A SOROZATNAK OTT A HELYE MINDEN MAGYAR KÖNYVESPOLCÁN!
Egyedi kedvezmények a sorozat előjegyzőinek!
Milyen előnyökkel jár az előjegyzés?
Előjegyzéssel a sorozat kötetei 2.500,- Forintos kereskedelmi ár helyett 1.920, - Forintos kötetenkénti áron vásárolhatók meg.
Az előjegyzés biztosítékot jelent arra, hogy a Magyar Szent Koronát megjelenítő sorozat minden darabja a könyvespolcára kerül.
A sorozat könyveit otthonában veheti át.
Hogyan lehet előjegyezni a sorozatot?
A sorozat eddig megjelent első négy kötetének alábbi megrendelésével, Ön automatikusan előjegyzi a kiadásra kerülő következő 11 kötetet is.
A sorozat eddig megjelent kötetei:
Hamarosan megjelenik:
KÖNYVISMERTETŐK:
Apponyi Albert: Válaszbeszéd – 1920 / Horváth Jenő: A trianoni béke megalkotása, 1915–1920
",,...követeljük a népszavazást hazánk azon részeire vonatkozólag, amelyeket tőlünk most elszakítani akarnak. Kijelentem, hogy előre is alávetjük magunkat e népszavazás eredményének, bármi legyen is az. Természetesen, követeljük, hogy a népszavazás olyan körülmények között tartassék meg, hogy annak szabadsága biztosítva legyen. A népszavazás annál is inkább szükséges, mivel a nemzetgyűlés, amely végső fokon hivatott a javasolt békefeltételek fölött dönteni, csonka lesz. A megszállt területek lakói nem lesznek itt képviselve. Nincsen olyan kormány vagy nemzetgyűlés, amely jogi vagy erkölcsi szempontból jogosult volna dönteni azoknak a sorsa fölött, akik ott képviselve nincsenek." /Apponyi Albert/
,,A magyar kérdés egész komplexumát albizottságok intézték el, amelyet a négyek tanácsa csupán elnagyolt vonásokban, átfutó ködképekben látott, és anélkül hagyott jóvá, hogy annak egyetlen részét ismerte volna... Magyarország ügyével a konferencia sohasem foglalkozott; annak számára soha egy jó szava sem volt. Az a remény tehát, amellyel a katonai előnyomulás, a felosztás és kifosztás veszedelmei közt a halálra ítélt magyar nemzet a békekonferencia felé fordította szenvedő tekintetét, csupán keserű csalódást hozott, mert békekonferencia - legalábbis Magyarország szempontjából - valójában nem is létezett." /Horváth Jenő/"
Tonelli Sándor: A franciák Szegeden / Jakabffy Elemér: A magyar államhatalom utolsó hónapjai Krassó-Szörény vármegyében
„Szegednek a stratégiai jelentőségét a franciák szempontjából vasúti csomópont-jellege és a tiszai hidak adták meg. Ez a stratégiai jelentőség politikai szempontból sem volt közömbös, mert a szegedi vasúti hídon vezetett át az egyetlen vasútvonal, amely Romániát az antant többi országaival összekapcsolta. Később ez a stratégiai és politikai jelentőség még növekedett, mikor Szeged lett az a bázis, ahonnét sakkban lehetett tartani a budapesti bolsevizmust. Fontos volt Szeged a franciáknak azért is, mert innét léphettek fel egyensúlyozók gyanánt a szerbek és románok között, kiknek viszonya a szövetségi állapot dacára a Bánságon való osztozkodás kérdése miatt nagyon feszültté vált.” /Tonelli Sándor/
„December 14-én este a Corso kávéházban mulatott a román aranyifjúság. Mulatság közben eljátszatta a román himnuszt. A kávéházban tartózkodott egy szerb detektív is. A románok a dal hallatára mind felálltak, Grozavescu Szilárd a szerb detektívet is felállásra szólította fel. A szerb erre nem volt hajlandó, azzal az indoklással, hogy ezen a földön csak két hivatalos himnusz lehet, a szerb és a magyar. Grozavescu és társai erre tettleg bántalmazták a detektívet. Ez készültségért futott, amely néhány perc múlva szegezett szuronnyal jelent meg, de már senkit se talált. Az esetnek folytatása lett. A szerb parancsnok Grozavescut letartóztatta, és Versecre kísértette, haditörvényszék elé.” /Jakabffy Elemér/
Szviezsényi Zoltán: Hogyan veszett el a Felvidék?
A felvidéki születésű Szviezsényi Zoltán egyebek mellett tanár, miniszteri tanácsos, a Nemzeti Kisebbségek Minisztériumában a Tót Főosztály vezetője volt. Szviezsényi, aki maga is szlovák származású, vázolja nemcsak a szlovák nép történelmét, de elemzi az első Csehszlovák Köztársaság létrejöttét is. Bemutatja a politikai légkört, a cseh propagandát, az I. világháborút, a Monarchia szétverését és a Felvidék elfoglalását. De ír a szlovák önrendelkezési törekvésekről, a szlovákok és a csehek viszonyáról, illetve a szlovákok magyar honban maradásának szándékáról is. A könyv rámutat, milyen hazugságokat, csalásokat, lopásokat, szörnyűségeket követtek el a csehek a magyarokkal és „testvérnemzetükkel”, a szlovákokkal szemben. Ugyanakkor szembenézés is, hiszen rámutat a magyarok által a múltban elkövetett politikai hibákra. A szerző saját bőrén tapasztalta meg a Felvidék elfoglalását, üldöztetését és halálos ítéletét, amiért elhagyni kényszerült hazáját.
Bethlen István: Hogy bánt el a trianoni szerződés a Duna-medence kis népeivel? Az erdélyi kérdés / Haiczl Kálmán: Húsz év előtt
A Trianon Kiskönyvtár 4. kötete Bethlen Istvánnak, Magyarország egykori miniszterelnökének két előadását, valamint az egyházi ember, Haiczl Kálmán visszaemlékezését tartalmazza. Bethlen István miniszterelnöki tisztségéről való lemondása után előadókörutakat tartott a magyar kérdésről. Első előadásában általánosan vázolja a trianoni békediktátum visszásságait, a magyarokkal és más nemzetiségekkel szembeni igazságtalanságait. Fontos kérdések kerülnek elő: mennyiben alkalmazták a győztesek az általuk fennen hangoztatott nemzetiségi elvet? Amennyiben alkalmazták, vajon nem lett volna szükséges más elveket is figyelembe venni? Valóban elnyomásban éltek Magyarországon a nemzetiségek? A békerendezés szülte állapotok mennyiben javítottak a helyzetükön? Az előzőhöz szervesen kapcsolódó másik előadásában, melyben az erdélyi kérdés kerül terítékre, a probléma rendkívüli összetettségét hangsúlyozza, amelyben a román és a magyar nép feloldhatatlannak tűnő konfliktusa húzódik. A trianoni döntés teremtette helyzet nem egyszerűen magyar vagy közép-európai kérdés, hanem egy megoldásra váró égető probléma, amely hosszabb távon egész Európa biztonságát veszélyezteti. Haiczl Kálmán szemtanúként érzékletes képet nyújt a Felvidék cseh megszállásáról. Részletesen bemutatja a magyarokat ért atrocitásokat, a magyar múlt tudatos és következetes eltörlésére irányuló cseh törekvéseket. Beszámolója alapján az impériumváltás korántsem volt „felszabadulás”, ahogy azt a propaganda láttatni kívánja.
