Régi Magyar Borvilág Asztaltársaság alakult az ősi magyar szőlőfajták népszerűsítése, a velük kapcsolatos kutatások támogatása, a fajták telepítésének engedélyezése, köztermesztésbe vonásuk és a belőlük készült borok népszerűsítése érdekében. 

Az asztaltársaság alapító nyilatkozata szerint az ősi magyar szőlőfajták nem csak a magyar szőlészet és borászat hagyományos alapértékeit, hanem azon túlmutatóan mezőgazdaságunk kultúrkincseit is jelentik. Olyan védendő és pótolhatatlan értékek, melyek elválaszthatatlanul kötődnek a Kárpát-medence magyarságának kultúrájához, ezáltal szolgálva a mindenkori magyarság boldogulását és a magyar bort.

Az alapítók felhívják a figyelmet arra, hogy a Kárpát-medence még meglévő ősi szőlőfajtáinak nagyobb része – bár közöttük számos nagy biológiai értékű, magas minőségi bort adó fajta is van – nincs köztermesztésben, telepítésük nem engedélyezett. Kutatóintézetek fajtagyűjteményeiben, nagyrészt a kutató tudósok és munkatársaik felelős magatartására, emberi lelkiismeretére szorultan fenntartva élték túl az elmúlt évtizedeket. Dacára annak, hogy ezekben a fajtákban, a fogyasztói trendeket, a bel- és külföldi érdeklődést tekintve is jelentős gazdasági és kulturális potenciál rejlik, eddig mégsem kaptak kellő figyelmet.

A Régi Magyar Borvilág Asztaltársaság alapítói, a szőlész-borász szakma jelentős képviselői, és a régi magyar borvilág bátor újraálmodói konkrét, határozott és átfogó lépéseket kívánnak tenni az ősi magyar szőlőfajták védelmének ügyében, mert meggyőződésük, hogy ezen ősi magyar szőlőfajták szélesebb körű megőrzése, felszaporítása, gazdasági és kultúrtörténeti értékeinek az adott borvidékek történelmének megfelelő visszaállítása, belőlük újra árutermelő ületvények létesítése az összmagyarság erkölcsi és anyagi javát egyaránt szolgálja.

A Trianon Múzeum által november utolsó napjaiban szervezett Régi magyar szőlőfajták szakmai konferencián megtartott Régi Magyar Borvilág Asztaltársaság alakuló ülésén az alapító nyilatkozatot olyan neves szakemberek írták alá, mint Ambrus Lajos, borász, pomológus, József Attila-díjas író; Andrási László somlói szőlész-borász; Dr. Borbély Zsolt Attila okleveles borszakértő, gasztronómiai szakíró; Erdélyi Rudolf Zalán, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója; Gaál Krisztián, a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tudományos munkatársa; Kovács Pál, a Magyar Borszakírók Körének Tagja és a Debreceni Borozó borászati magazin felelős lapkiadója; Maurer Oszkár, borász, a Külhoni Magyar Borászok Egyesületének egyik alapítója, alelnöke;  Málik Zoltán, borász; Orbán János Dénes, Kossuth-díjas író; Sagmaister Ernő, borász; Dr. Szabó Pál Csaba, a Trianon Múzeum igazgatója, a badacsonytomaji szőlészeti-borászati Tudásközpont alapítója; Dr. Szőke Barna, a Badacsonyi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet igazgatója.