Ezúttal a Magyar Parlament elé és a Vasúttörténeti Parkba vonult fel a népes filmes csapat, hogy megelevenítsék történelmünk sorsdöntő napjait és emblematikus szereplőit.

A Reményik Sándor által „Kálvin kemény magyarjának” nevezett nagy formátumú politikus, gróf Tisza István megítélését és sorsát végül egy rajta nagyrészt kívül álló esemény, az első világégés határozta meg. A hazáját mindenek elé helyező Tisza, bár miniszterelnökként egyedüliként ellenezte Szerbia megtámadását, német nyomásra mégis beállt a háborút indító uralkodó mögé. Az általa ellenzett reformokkal szimpatizáló IV. Károly trónra lépése után, 1917 júniusában lemondott a kormányfőségről, és frontszolgálatra jelentkezett. Sorsa tragikus magyar sors. Többször megpróbálták megölni, kikiáltották a világháború fő bűnösének, és a Károlyi Mihályt puccsal hatalomba segítő körökhöz köthető felfegyverzett csoport 1918. október 31-én, saját otthonába betörve agyonlőtte. A Kossuth téren 1934-ben emelt szobrát 1945 tavaszán a visszatérő kommunisták ledöntötték.

Kortársa, Maderspach Viktor német eredetű szülei az 1848/49-es szabadságharc hősei. Módos családba született, a Zsil völgyének vidéke, a Retyezát és a Páring-havasok jó része a család birtokai voltak. 1914-ben az elsők között jelentkezett harctéri szolgálatra. 1916-ban a román betöréskor gerillacsapatot szervezett a megszállók ellen. A vesztes háború után birtokait Romániának ajándékozták. 1921-ben a ráküldött orgyilkosok elől Magyarországra menekült. A Rongyos Gárda tagjaként harcolt a Nyugat-magyarországi felkelésben, részt vett az 1940-es erdélyi bevonulásban, ahol egy sajnálatos baleset következtében életét vesztette. Emlékiratait olvasmányos könyvekben írta meg az utókor számára. Írásait az 1945 után hatalomra kerülő kommunisták tiltólistára tették.

A Trianon Múzeum filmetűdjeivel is igyekszik segíteni a nemzeti emlékezet gyógyulását és újraépítését.

A film rendezője: Czakó Adorján, az operatőr: Gajdics Dávid