Idén a VEB2023 EKF program keretében tért vissza a várpalotai Trianon Múzeum, Kárpát-medence magyar borvidékein tevékenykedő borászatok, borszakemberek számára szervezett szakmai konferenciája.

A RÉGI MAGYAR SZŐLŐFAJTÁK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN címet viselő tanácskozásra Várpalotán, a Trianon Múzeumnak otthont adó Zichy-kastélyban került sor, szeptember 22-én. A könyvtárteremben, valamint a Zichy-Apponyi Pince egyedülálló környezetében elismert anyaországi és külhoni borászati szakemberek mutatták be a régi magyar szőlő- és borfajtákat és a magyar bor titkait.

„Felfedezni valamit az utazók, a kutatók és mindenki más számára az egyik legkülönlegesebb élmény. Benne van a heuréka-érzés. Az újdonság izgalma, a megnyíló lehetőségek tárháza. Újra felfedezni valamit talán még ennél is érdekesebb, az újrafelfedezésben is benne van az izgalom, a rácsodálkozás, de mellette megvan benne a hazatérés öröme, és egyfajta helyén-valóság érzése is. A mai konferencia is az újrafelfedezésről szól. A régi magyar szőlőfajták újrafelfedezéséről. Ahogy Balzac is mondta: az igazi felfedezés nem új földterületek megtalálásában rejlik, hanem abban, hogy új szemmel nézzük a világot” – mondta köszöntőjében V. Németh Zsolt, magyar életmód és nemzeti értékeink védelméért felelős miniszterelnöki biztos. A hungarikum mozgalomról, mint teremtő erőről szólva V. Németh Zsolt azt mondta, ez a munka megerősítette a közösségek identitását, összetartozás érzését, és egy sor lehetőséget nyitott meg előttünk. Ebben az értékkereső, értékteremtő mozgalomban kitüntetett szerepe van a magyar szőlészeti és borászati hagyományoknak. A régi magyar szőlőfajtákat újrafelfedezni nem egy egyszerű kincskeresés, hanem fáradtságos munka. Ebből oroszlánrészt vállal a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete és az elkötelezett magyar borászok. „Amikor egy régi szőlőfajtát fedezünk fel a világnak és magunknak, akkor jobban megérthetjük önmagunkat és gyökereinket, mert abban a szőlőben és a belőle készült borban benne van a hely szelleme, mesél a tájról és a közösségről ahonnan érkezett” – mondta V. Németh Zsolt, magyar életmód és nemzeti értékeink védelméért felelős miniszterelnöki biztos köszöntőjében.

A konferencia résztvevői betekinthettek az ősi Kárpát-medencei szőlőfajták génbankjába; megismerhették a külhoni borászvilág arcait és eredményeit, a Kárpátia Borház küldetését; termesztési és marketing tendenciákat vitattak meg. De olyan témákról is szó volt, mint a Hungarikum márkanév nemzetpolitikai jelentősége, vagy a bor, mint a nemzeti identitás része.

Az előadók között szerepelt Gaál Krisztián, a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tudományos munkatársa; Mészáros Gabriella nemzetközi borakadémikus; valamint Maurer Oszkár, Szentesi József, Benyák Zoltán, Andrási László és Szabó Zoltán borászok.

A szakmai tanácskozáson, a projektben résztvevő Kárpátia Borház jóvoltából, a jelenlévők Dr. Borbély Zsolt Attila szakíró és Dr. Varga Zoltán Gábor borszakértő vezetésével, interaktív borkóstoló keretében ismerkedhettek egymással és a legkiválóbb magyar borokkal.

A konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatát a Trianon Múzeum írásban is elérhetővé teszi hamarosan.

A Régi magyar szőlőfajták a Kárpát-medencében konferencia a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program támogatásával jött létre.